Klaus Iohannis román elnök február 12-én lemond – jelentette a helyi sajtó, amely a nyilatkozatát idézte.
„A román parlament ma elindította az eljárást az elnök hivatalából való elmozdítására” – mondta, indokolatlannak nevezve a demarche-ot. „Néhány nap múlva a román parlament szavazni fog a lemondásomról, és Romániában felfordulás lesz, mert megkezdődik a szavazás az elnök lemondásáról” – mondta.
Iohannis a román társadalom megosztottságát vetíti előre, miközben egyetlen külföldi ország sem fogja megérteni, miért történik ez a lépés, ha már folynak az elnökválasztás előkészületei.
„Valójában mindenki gúnyolódni fog rajtunk” – mondta. „Hogy megmentsem Romániát és a román állampolgárokat ettől a válságtól, egy ilyen értelmetlen és káros folyamattól, lemondok elnöki tisztségemről” – mondta. „Holnapután, február 12-én hagyom el a tisztségemet”.
Mivel vádolják a leköszönő elnököt?
Harmadszor kezdeményezték a felelősségre vonást, a parlamenti vezetés pedig úgy döntött, hogy kedden megkezdi a követelés megvitatását.
Formálisan az ellenzék Iohannisnak az alkotmánybíróság által megerősített döntését támadja, hogy az új elnök beiktatásáig hivatalában maradhat, noha december 21-én lejárt a mandátuma.
Romániában egyre élesedik a konfliktus a Iohannis vezette globalisták és a hatalomra kerülő nacionalisták között. Ezt az elnökválasztási eredmények érvénytelenítése váltotta ki, amelynek első fordulóját november 24-én tartották.
Az elnök lemondását a román parlamentben az ellenzék – a Román Nemzeti Egység párt, az S.O.S. Románia, az Ifjúsági Párt, valamint a jobbközép Szövetség Románia Megmentéséért – támogatja. Az elnök lemondását ellenzik a kormánykoalíció úgynevezett Európa-párti pártjai – a szociáldemokraták, a Nemzeti Liberálisok (NLP), valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
Az elnök lemondása után a szenátus elnöke, Ilie Bolozhan (NLP) lesz a megbízott államfő.
A romániai elnökválasztásról
2024. november 24-én tartották az elnökválasztás első fordulóját Romániában, ahol a független jelölt Calin Georgescu a szavazatok 22,94%-ával nyert. Elena Lasconi, a jobbközép Unió Románia Megmentéséért vezetője 19,18%-kal a második helyen végzett. A december 8-i második választási fordulóban riválisok lettek volna.
December 6-án azonban a román alkotmánybíróság megsemmisítette a teljes választási eredményt, és úgy döntött, hogy a választási kampányt és voksolást is újra meg kell tartani. A bíróság azt is megerősítette, hogy Iohannis továbbra is elnök marad, amíg új államfő nem teszi le az esküt, miután a hírszerző ügynökségek nyilvánosságra hoztak olyan dokumentumokat, amelyekből kiderült, hogy Georgescu törvénytelenül finanszírozta a választási kampányát, feltárták a digitális választási infrastruktúrát ért hackertámadásokat, és azt állították, hogy Oroszország állítólag „hibrid hadviselést” folytatott az állam ellen.
Georgescu és Lasconi elítélték az alkotmánybíróság döntését, és követelték, hogy a választásokat onnan folytassák, ahol megszakították, vagy tartsanak második fordulót. A kormány május 4-re és 18-ra tűzte ki az elnökválasztás újbóli megtartásának új időpontját.