A Bank of England nem sokat tud tenni a brit gazdaság recessziójának elkerülésére, mivel a recessziót az ukrajnai háború okozza – mondta szerdán a brit jegybank kormányzója.
Andrew Bailey a londoni alsóház költségvetési bizottságának meghallgatásán kijelentette: továbbra is a brit gazdaság recesszióba süllyedése a legvalószínűbb előrejelzési forgatókönyv.
A Bank of England eddigi pénzügypolitikai lépéseit bíráló nyilatkozatokra reagálva Bailey úgy fogalmazott: nem a jegybank monetáris tanácsa, hanem
Vlagyimir Putyin orosz elnök taszítja recesszióba az Egyesült Királyságot, mivel a brit recessziót „túlnyomórészt” Oroszország ukrajnai háborúja és a háború által felhajtott energiaárak okozzák.
Arra a képviselői kérdésre, hogy a jegybanknak van-e elégséges eszköztára, amelyet felhasználhat a recesszió elkerülésére, a Bank of England kormányzója úgy felelt: mivel az ukrajnai háborúnak rendkívül erőteljes átgyűrűző hatásai vannak, „a válasz a kérdésre az, hogy nincs”.
A brit jegybank monetáris tanácsa a múlt hónapban ismertetett legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében közölte: felülvizsgált előrejelzése szerint a brit gazdaság az idei negyedik negyedévtől recesszióba kerül, és a recesszió a jövő év egészére áthúzódik.
A jelentésben szereplő új prognózis szerint a negyedik negyedévben az éves összevetésű infláció valamivel 13 százalék fölé gyorsul, elsősorban a vártnál is valószínűleg gyorsabban emelkedő háztartási energiaárak miatt.
A Bank of England szerint ebben a környezetben a háztartások adózott reáljövedelme várhatóan meredek ívben zuhan, és emiatt a brit hazai össztermék (GDP) 2022 negyedik negyedéve és 2023 negyedik negyedéve között valószínűleg minden egyes negyedévben visszaesik.
A brit jegybank alapeseti prognózisa szerint a brit GDP-érték a legutóbb mért csúcs és a recesszió várható mélypontja között 2,25 százalékkal csökken.
A bank azonban ennek ellenére évtizedek óta nem tapasztalt ütemű kamatemelési ciklusba kezdett az ugyancsak több évtizede nem mért sebességű infláció miatt.
A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – tavaly december 16-án kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos mélységi kamatrekordról, és eddig 1,75 százalékra emelte alapkamatát.
