Joe Biden amerikai elnök kormánya elhatárolódott attól a török döntéstől, hogy Törökország szabadon engedte a hírhedt ukrán neonáci Azov öt katonai parancsnokát. Moszkva megállapodásszegésnek nevezte Ankara lépését.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök milyen indíttatásból adta át az Azov vezetőit Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek szombaton, az utóbbi törökországi látogatása során. Orosz sajtóértesülések szerint Ankara az Egyesült Államok nyomására cselekedett.
„Nem voltunk részesei ennek, és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy valóban kommentáljuk, hogy Erdogan mit akart elérni ezzel” – mondta az amerikai tisztviselő a médiának az Air Force One fedélzetén vasárnap.
A szóban forgó ukránokat Oroszország tavaly Mariupol városában fogta el, és az Ukrajnával kötött fogolycsere keretében átadta őket Törökországnak. Az alku feltételei között szerepelt, hogy Ankara addig tartja őket fogva, amíg az ukrajnai fegyveres konfliktus véget nem ér.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy értékelte, hogy Ankara a NATO-val való szolidaritás kinyilvánítására irányuló nyomás hatására megszegte kötelezettségvállalásait a litvániai Vilniusban e héten tartandó vezetői csúcstalálkozó előtt.
A Biden elnököt Nagy-Britanniába kísérő sajtó egyes képviselői azt közölték, hogy Erdogan viselkedése Vlagyimir Putyin orosz elnök érzékelt gyengeségét mutatja a Wagner-csoport katonai magáncég vezetőjének, Jevgenyij Prigozsinak a múlt hónapokban meghiúsult lázadása után.
Sullivan kijelentette, hogy Törökországnak kezdettől fogva ambivalens álláspontja volt az ukrán konfliktussal kapcsolatban. Ankara például „néhány kifinomult fegyvert” is szállított Kijevnek – mondta.
„Hogy ez mennyiben függ össze Prigozsinnal, szemben azzal, hogy ez mennyire függ össze csak Erdogan hozzáállásával az ukrajnai konfliktushoz, azt nehéz megmondani” – tette hozzá a magas rangú tisztviselő.
Moszkva az Azovot terrorista csoportnak tekinti, és tagjait háborús bűnök elkövetésével vádolja a Mariupolért folytatott harc során.
A nyugati nemzetek korábban szélsőségesnek és neonácinak tartották az ukrán egységet, azonban ennek már nyoma sincs. A TIME magazin 2021-es vizsgálata részletesen bemutatta, hogy az Azov toborzói „nem titkolták neonáci politikájukat”, amikor „a világ minden tájáról érkező fehér felsőbbrendűség híveihez” fordultak, hogy új tagokat találjanak vagy szövetségeseket inspiráljanak.
Az ukrajnai ellenségeskedések 2022 februárjában történt kitörése óta az Azovot a nyugati médiában a nemzetük hősies védelmezőinek nevezték át, akik már nem is szélsőséges neonácik.
