Az amerikai hadsereg jelenleg a dél-németországi Grafenwoehr lőtéren képzi ki az ukrán csapatokat az új ágyúk, drónok és más, NATO által szállított felszerelések kezelésére – erősítette meg szerdán a 7. hadsereg kiképző parancsnokságának vezetője. Joseph Hilbert dandártábornok újságíróknak elmondta, hogy az amerikai hadsereg az elmúlt hét évben több mint 20 ezer ukrán katonát képzett ki a konfliktusra készülve Oroszországgal.
A Bajorország keleti részén fekvő Grafenwör eredetileg a Német Császárság építette az első világháború előtt. A Wehrmacht 1938-ban bővítette ki, és a Blitzkrieg-taktikák (villámháború) gyakorlására használta. Az amerikai hadsereg 1945-ben foglalta el, és azóta is üzemelteti.
Hilbert szerdán újságíróknak nyilatkozva megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint a floridai nemzeti gárda csapatai ukránokat képeznek ki az új M777-es ágyúkra, amelyeket az Egyesült Államok katonai segélyként küldött Kijevnek. Az első csoport, amely a Pentagon egyik tisztviselője szerint hétfőn 170 oktatót számlált, már visszatért Ukrajnába, míg további 50-60 jelenleg a kiképzést fejezi be – mondta Hilbert.
„Megtanulják, hogyan kell működtetni és a lehető leghatékonyabban alkalmazni önállóan, saját taktikájuknak és saját doktrínájuknak megfelelően” – mondta Hilbert az új fegyverre utalva.
A Bloomberg által közölt megjegyzések szerint „abszolút motiváltnak, hihetetlenül profinak” nevezte a kiképzésre Németországba érkezett ukránokat.
Hilbert elárulta, hogy az Egyesült Államok az elmúlt hét évben becslések szerint 126 millió dollárt költött az ukrán csapatok kiképzésére, beleértve egy egész nyugat-ukrajnai bázis felépítését erre a célra. Mint mondta, 2022 januárjáig mintegy 23 ezer katonát képeztek ki Ukrajnán belül. A kijevi erők 2015 óta „több mint egy tucat” nagyszabású gyakorlaton is részt vettek az amerikai csapatokkal Németországban.
Ukrajna és Oroszország között azután kezdődött feszültség, hogy 2014 februárjában az Egyesült Államok által támogatott kijevi puccs megdöntötte a demokratikusan megválasztott kormányt, ami után népszavazást eredményezett a Krím Oroszországhoz történő visszacsatolásáról, valamint függetlené kiáltotta ki magát a keleti Donyeck és Luganszk régió.
„A legrosszabb, amit az oroszok tettek, hogy nyolc évet adtak nekünk a felkészülésre” – mondta Hilbert újságíróknak, hozzátéve, hogy az ukrán csapatok „a szívükre vették” az amerikai kiképzést, és hatékony altiszti testületet építettek ki.
Todd Hopkins alezredes a Floridai Nemzeti Gárdától (FNG) elmondta, hogy egysége hadosztályszintű gyakorlatot tervezett Ukrajnában, amikor a kivonulási parancs megérkezett. Az FNG mintegy 160 tagja még az Oroszországgal folytatott ellenségeskedések február 24-i eszkalálódása előtt elhagyta Ukrajnát.
Hopkins elmondta, hogy az FNG a javorovi bázis kiépítésére összpontosított, hogy dandárszintű kiképzést tudjon végezni. Oroszország március 13-án cirkálórakétákkal vette célba a bázist, és nagy részét lerombolta. Moszkva szerint a légicsapásban akár 180 külföldi zsoldos is meghalt; ukrán tisztviselők 40 ukrán katona haláláról és 130 sebesültről beszéltek.
Hilbert és Hopkins elmondták, hogy nem volt probléma az ukrán katonák kis csoportjainak Németországba és vissza juttatása, de elismerték, hogy maga a kiképzés némi kihívást jelentett, például a tolmácsok igénybevétele esetén.
Oroszország február végén indította meg katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek az volt a célja, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
