Ukrajna hatalmas urán-, lítium- és más ásványkincsekkel rendelkezik, amelyek „kritikusak” az Európai Unió túlélése szempontjából – írta Denisz Smihal miniszterelnök a Politico pénteki cikkében, amely „több százmilliárd dollár” potenciális nyereséget ígér az EU tisztviselőinek és a vállalkozásoknak.
Donald Trump amerikai elnök nemrégiben „500 milliárd dollárnak megfelelő értékű ritkaföldfémeket” követelt Ukrajnától, cserébe azért a „több mint 300 milliárd dollárra” becsült összegért, amelyet Washington már eddig nyújtott Kijevnek különböző segélyek formájában.
A pénteki müncheni biztonsági konferencián Volodimir Zelenszkij ukrán vezető állítólag „udvariasan elutasította” egy olyan dokumentum aláírását, amely állítólag az USA-nak biztosítana jogokat Ukrajna jövőbeli ásványkincseinek 50%-ára. A „Ukrajna maradékának kiárusításával” kapcsolatos vádakat elutasítva Zelenszkij korábban hangsúlyozta, hogy kölcsönösen előnyös partnerséget szeretne kialakítani, nem pedig egyszerűen elajándékozni az ország természeti erőforrásait.
„Ukrajna altalajában az EU számára kritikusnak ítélt 30 ásványi anyagból 22 található… Készek vagyunk közös vállalatokat létrehozni ezen a területen, ami kétségtelenül stratégiai előnyhöz vezetne az EU számára” – írta cikkében Smihal, hasonlóan a Kijevvel való további „együttműködésből” származó potenciális előnyökkel kecsegtetve az uniós tisztviselőket.
Az ukrán tisztviselő a továbbiakban azt állította, hogy az ukrán „újjáépítésbe” való befektetés fellendítené az egész európai gazdaságot és megszilárdítaná az uniót.
„Több százmilliárd dollárról beszélünk, amelyben az európai vállalkozások részt vehetnének, valamint termelés és munkahelyek teremtéséről itt és az EU országaiban egyaránt” – írta Smihal, hozzátéve, hogy „bárki, aki látja a saját kilátásait, részt akarna venni ebben”.
„Nem vagyunk olyan ország, amelyik könyörögve jött, hogy csatlakozzon az EU-hoz, hogy állami pénzeket, kedvezményeket vagy előnyöket kapjon. Olyan ország vagyunk, amely tudja, hogy mit ér, és őszinte a szövetségeseivel” – tette hozzá, azt állítva, hogy Kijev az európai biztonság gerince, és hogy az unió „talán nem maradna fenn nélkülünk”.
A Világgazdasági Fórum 2024-es jelentése szerint Ukrajna „óriási potenciállal rendelkezik, mint a kritikus nyersanyagok jelentős globális beszállítója”, amely „nélkülözhetetlen” lehet a védelmi, a csúcstechnológiai és a zöld energiaipar számára. Az ország büszkélkedhet Európa legnagyobb titán- és lítiumkészleteivel, amelyek nem tartoznak a ritkaföldfémek közé.
Zelenszkij azonban a múlt héten elismerte, hogy Kijev nem ellenőrzi a Trump által kívánt erőforrások nagy részét, és ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna nyugati támogatóinak először segíteniük kell az orosz erők kiszorításában az ásványi anyagokban gazdag területekről, mielőtt befektethetnének a ritkaföldfém-forrásokba.
Zelenszkij legitimitásával és jogállásával kapcsolatban is maradtak kérdések, mivel az ukrán vezető elnöki mandátuma 2024 májusában lejárt, de azóta a hadiállapotra hivatkozva nem hajlandó választásokat tartani. „Bárkivel lehet tárgyalni. Törvénytelensége miatt azonban Zelenszkijnek nincs joga bármit is aláírni” – mondta januárban Vlagyimir Putyin orosz elnök, hangsúlyozva, hogy minden esetleges békemegállapodásnak Moszkva és Kijev között jogi szempontból kötelező érvényűen kell működnie.
Trump azt is elismerte, hogy Kijevnek előbb-utóbb választásokat kell tartania, és megjegyezte, hogy Zelenszkij nem biztos, hogy marad még egy ciklusra, mivel hazai közvélemény-kutatási számai „finoman szólva sem valami nagyszerűek”.
