Az uniós vezetők hivatalosan is Kaja Kallas észt miniszterelnököt jelölték Josep Borrell helyére az EU legfőbb diplomatájává. Kallas oroszellenes álláspontjáról ismert, és a Moszkvával szembeni szigorúbb szankciók egyik leghangosabb szószólója volt.
A vezetők emellett támogatták Ursula von der Leyent, hogy egy harmadik ötéves ciklusra is betöltse az Európai Bizottság elnöki tisztségét, és Antonio Costát, Portugália korábbi külügyminiszterét nevezték ki az Európai Tanács új elnökének.
Kallas és Von der Leyen jelölése nem végleges, az Európai Parlamentnek a jövő hónapban tartandó szavazáson jóvá kell hagynia. Costát azonban a 27 tagállam vezetői automatikusan megválasztják.
Az Euronews két forrásra hivatkozva közölte, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Kallas ellen szavazott, míg Orbán Viktor magyar miniszterelnök tartózkodott.
Kallas az X-en (korábban Twitter) közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az esetleges új poszt „óriási felelősség lenne a geopolitikai feszültségek jelen pillanatában”.
„Az európai háború, a növekvő instabilitás a szomszédságunkban és globálisan az európai külpolitika fő kihívásai” – írta, és azt ígérte, hogy „az EU egységének megteremtésén fog dolgozni, valamint megvédi az EU érdekeit és értékeit a megváltozott geopolitikai környezetben”.
Kallas többször követelte a Moszkvával szembeni szigorúbb szankciókat, és támogatta azt az elképzelést, hogy a befagyasztott orosz vagyonból Kijevnek nyújtott támogatásokat finanszírozzák. Májusban az észt parlament elfogadott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a lefoglalt orosz vagyonokat Ukrajna újjáépítésének finanszírozására használják fel.
Sürgette az EU-t, hogy fokozza az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, és növelje a blokk saját védelmi képességeit. „Az kell legyen a célunk, hogy több lőszert gyártsunk, mint Oroszország” – mondta az észt miniszterelnök márciusban.
Oroszország az év elején feketelistára tette Kallast, és elfogatóparancsot adott ki ellene „Oroszországgal szembeni ellenséges politikára” hivatkozva.