2022, május 19.
25.3 C
Budapest
12.6 C
Moszkva
Hiredetés

Az EU beszállt Ukrajna “militarizálásába”, 30 millió euró az ukrán fegyveres erőknek

Ukrajna “militarizálásával” vádolta meg az Európai Uniót csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, ami szerinte akadályozza a Donyec-medencei válság rendezését.

“Nemrégiben az Európai Unió bekapcsolódott Ukrajna militarizálásába. Az Unió Tanácsa december 2-án úgy döntött, hogy 31 millió eurót különít el az ukrán fegyveres erőknek szánt katonai és technikai segítségnyújtásra. Ez a döntés semmilyen módon nem járul hozzá a békéhez a Donyec-medencében. Ennek fényében a békés rendezésről szóló tárgyalások gyakorlatilag holtpontra jutottak” – mondta.

Zaharova nehezményezte, hogy a kapcsolattartó csoport és munka-alcsoportjai december 7-8. között tartott ülései ismét eredménytelenül zárultak. Azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy csak imitálja a minszki intézkedéscsomagban vállalt kötelezettségei teljesítését és kerüli a közvetlen párbeszédet Donyeckkel és Luhanszkkal, megpróbálva a rendezés elakadása miatt a felelősséget Oroszországra hárítani.

A külügyi szóvivő kifogásolta, hogy az ukrán hadsereg a NATO támogatásával vonta össze erőit a Donyec-medencei érintkezési vonalnál. Az EBESZ különleges megfigyelő missziójára hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nagykaliberű tüzérséget és páncélozott járműveket telepített át az ország keleti részére és folytatja a drónok használatát.

Zaharova a Szolovjov Live YouTube-csatornán nyilatkozva közölte, hogy az orosz külügyminisztérium megkezdte a Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök keddi online megbeszélése nyomán rá kiosztott feladatok kidolgozását. Az eszmecsere homlokterében az ukrajnai válság állt, de a felek kitértek a kétoldalú viszony aspektusaira, valamint a hadászati stabilitás és a fegyverzetellenőrzés és a kiberbiztonság kérdéseire is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön elmondta, hogy a virtuális csúcson a két elnök amerikai felvetésre egyetértett abban, hogy a NATO-t érintő konceptuálisan fontos kérdések egyeztetésébe be kell vonni az Egyesült Államok észak-atlanti szövetségeseit is. Közölte, hogy Putyin és Biden nem állapodott meg a tárgyalások formátumában, amelyeken a Moszkva által követelt hosszútávú és írásos biztonsági garanciákat fogják megvitatni.

Putyin az elmúlt hetekben többször is elfogadhatatlannak nevezte a NATO keleti bővítésének folytatását, mert az szerinte ahhoz fog vezetni, hogy a szövetség Oroszországot fenyegető fegyvereket telepít Ukrajnába.

Zaharova egyébként a csütörtöki sajtótájékoztatóján méltatta, hogy az ENSZ-közgyűlés a plenáris ülésén “orosz-amerikai határozatot” fogadott el a nemzetközi információbiztonságról.

Elmondta, hogy az eredetileg Moszkva által kezdeményezett dokumentum, amelynek példátlan módon végül 108 állam lett a társszerzője, hangsúlyozta “az információs térben zajló konfliktusok megelőzésének szükségességét, az információs és kommunikációs technológiák békés használatának előmozdítását, a bűnügyi és terrorista célokra történő felhasználásuk megakadályozását, valamint a szakosított globális tárgyalások folytatását az ENSZ központi szerepvállalásával”.

A határozat elfogadása nyomán létrejön egy nyíltvégű munkacsoport, amelynek első érdemi ülése december 13-17. között lesz New Yorkban. A dokumentum Zaharova szerint első ízben tartalmazza az információs és kommunikációs technológiák használatára vonatkozó jogilag kötelező erejű normák kidolgozásának lehetőségét.

KÖVESS MINKET:

Ez is érdekelhet

Kövess minket a Telegramon!

Exkluzív tartalmakért csatlakozz Telegram csatornánkra!

Ajánló

- Hirdetés -spot_img

FRISS