Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn szavaz az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékek szabotázsának nemzetközi kivizsgálásáról szóló orosz-kínai határozattervezetről. A szavazásra várhatóan helyi idő szerint 15 óra (magyar idő szerint 21 óra) után kerül sor.
A tervezet szövege azt javasolja Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy hozzon létre egy független nemzetközi bizottságot, amely átfogó, átlátható és pártatlan vizsgálatot folytatna az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 gázvezetékek elleni szabotázsakció minden aspektusáról, beleértve az elkövetők, a támogatók, a szervezők és bűntársaik azonosítását.
Guterres várhatóan szakértőket nevez ki ebbe a bizottságba. Ha a határozatot elfogadják, 30 napon belül ajánlásokat kell tennie a bizottság létrehozására. A dokumentum arra is ösztönzi a saját nyomozást folytató országokat, hogy teljes mértékben működjenek együtt a bizottsággal, és osszák meg az információkat. A dokumentum sürgeti ezeket a nemzeteket, hogy más érdekelt felekkel is osszák meg az információkat.
Oroszország február végén készítette el az Északi Áramlat határozat első változatát, de nem bocsátotta azonnal szavazásra, hanem felkérte a Biztonsági Tanács tagjait, hogy vitassák meg a dokumentumot. Azóta három konzultációra került sor.
Az állásfoglalás esélyei
A TASZSZ orosz hírügynökség világszervezeten belüli forrásai szerint nincs általános egyetértés az Oroszország által javasolt dokumentummal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy azt nagy valószínűséggel nem fogják elfogadni.
Egy határozat elfogadásához legalább kilenc biztonsági tanács tagjának kell támogatnia a határozatot. Az állandó tagok bármelyike megvétózhatja, de csak akkor, ha a dokumentum elfogadásához szükséges számú szavazat összejön. Ha a határozat nyolc szavazatot kap, és az Egyesült Államok ellene szavaz, az azt jelenti, hogy a vétót nem használták ki. Ha azonban a dokumentum kilenc vagy annál több szavazatot kap, az ellenszavazat a vétójog alkalmazását eredményezi.
„Nem a szavazatok számáról van szó, hanem arról, hogy hogyan szavaznak” – mondta Vaszilij Nebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője. Korábban a nyugati országok azt állították, hogy Oroszország elszigetelődött, és nincs meg a Biztonsági Tanács támogatása, mert ellenzi az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnával kapcsolatos kezdeményezéseit, míg a tanács többi tagja vagy támogatja, vagy tartózkodik.
A határozattervezetet korábban Kína is támogatta. A Biztonsági Tanács többi állandó tagja, köztük az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Franciaország nem valószínű, hogy támogatni fogja, és lehet, hogy ellene szavaznak vagy tartózkodnak, hogy ne vádolják őket a Biztonsági Tanács munkájának akadályozásával. A Biztonsági Tanács többi nyugati tagja – Albánia, Málta, Svájc és Japán – valószínűleg a blokk vezetőjeként fog szavazni.
A többi nem állandó tag, köztük Brazília, Gabon, Ghána, Mozambik, az Egyesült Arab Emírségek és Ecuador álláspontja nem világos. Ennek következtében a vétójoggal rendelkező nyugati országok talán nem is élnek vele, hogy megakadályozzák a határozat elfogadását.
A Biztonsági Tanács ülését, amelyen a szavazásra sor kerül, a múlt hétre tervezték. Március 26-án azonban az ukrán külügyminisztérium nyilvánosságra hozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését tervezik összehívni, válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kijelentésére, hogy taktikai atomfegyvereket kíván telepíteni Belarusz területére. Az időpontról még nem döntöttek, elképzelhető, hogy hétfőn tartják meg.
Tavaly szeptember 27-én a Nord Stream AG példátlan károkról számolt be, amelyek az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékek három vezetékszálán keletkeztek. Svéd szeizmológusok két robbanást regisztráltak, amelyek szeptember 26-án történtek a vezeték útvonalának közelében. Az orosz főügyészség nemzetközi terrorizmus vádjával büntetőeljárást indított.
Február 8-án Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró közzétett egy cikket, amelyben saját forrásokra hivatkozva azt állította, hogy az amerikai haditengerészet búvárai 2022 júniusában a BALTOPS gyakorlat leple alatt robbanószerkezeteket helyeztek el az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek alatt, a norvégok pedig három hónappal később aktiválták a bombákat. Az újságíró szerint a műveletről szóló döntést Joe Biden amerikai elnök személyesen hozta meg, miután kilenc hónapon át tárgyaltak a Fehér Ház biztonsági szakembereivel. A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője, Adrienne Watson azt mondta, hogy Hersh beszámolója ” hamis és teljes kitaláció”.
