Az amerikai erők új támadó hadjáratot indítottak a Közel-Keleten, hogy megbüntessék az iráni Forradalmi Gárda és a hozzá kapcsolódó milíciacsoportokat a térségbeli amerikai katonai bázisok elleni drón- és rakétatámadások miatt.
Washington legutóbbi légicsapásai bagdadi idő szerint szombaton éjfél körül kezdődtek, és több mint 85 célpontot értek Szíriában és Irakban – közölte közleményében az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM). A műveletben „számos repülőgép” vett részt, köztük az Egyesült Államokból repült nagy hatótávolságú bombázók, amelyek több mint 125 precíziós lőszert dobtak le a célpontokra.
E célpontok között voltak az Irán által támogatott milíciák parancsnoki és irányító központjai, hírszerzési helyszínek, fegyverraktárak és ellátási láncot biztosító létesítmények, valamint „az iráni Forradalmi Gárda támogatóik, akik megkönnyítették az amerikai és koalíciós erők elleni támadásokat” – közölte a CENTCOM.
A bombázások az amerikai katonai támaszpontok elleni támadások sorozata után történt a Közel-Keleten, köztük egy dróntámadást, amely három amerikai katonát ölt meg és több mint 40 másikat megsebesített egy titkos amerikai létesítményben Jordániában. A 22-es torony nevű bázis a szíriai és az iraki határ közelében található.
A 22-es torony elleni támadást az Iraki Iszlám Ellenállás „tervezte, finanszírozta és elősegítette” – közölte szerdán John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője. A csoport több milíciából áll, köztük a Kataib Hezbollahból, amely az izraeli-Hamász háború októberi kezdete óta több rakéta- és dróntámadást intézett a térségben lévő amerikai erők ellen.
Kirby azt mondta, hogy az amerikai válaszlépéseket több napon keresztül fogják végrehajtani. Ez „nem csak egyszeri alkalom lesz” – mondta. „Ahogy mondtam, az első dolog, amit látnak, nem az utolsó lesz”. Hozzátette, hogy Biden továbbra is igyekszik elkerülni egy szélesebb körű háborút Iránnal.
Az elmúlt napok médiajelentései aggodalmakra adtak okot, hogy a Biden-kormányzat elhúzza a tervezést, és túl sok időt ad a milíciáknak az előkészítő lépések megtételére, például a nyilvánvaló célpontok kiürítésére. Lloyd Austin, a Pentagon vezetője pénteken megpróbálta eloszlatni ezeket az aggodalmakat, és tagadta, hogy a kormányzat túl sok figyelmeztetést adott volna Iránnak. Azt mondta, hogy az amerikai válaszlépés „többszintű” lesz, és ragaszkodott ahhoz, hogy sem ő, sem Biden nem tűri az amerikai csapatok elleni támadásokat.
Biden azzal vádolta Iránt, hogy az Izrael és a Hamász közötti háború kezdete óta több mint 150 alkalommal szállította azokat a fegyvereket, amelyeket az iszlám fegyveresek az amerikai erők elleni támadásokhoz használtak a Közel-Keleten. Politikai nyomás nehezedett rá, hogy agresszívan reagáljon, többek között republikánus törvényhozók felszólították, hogy indítson pusztító csapásokat Iránon belül.
Az Iráni Forradalmi Gárda egy elit egység, amely gerillahadviselésre és hírszerzésre specializálódott Iránon kívül. A 2003-as amerikai invázió óta igyekszik kiszorítani az amerikai erőket a szomszédos Irakból.
