Az EBESZ Donyec-medencei Különleges Megfigyelői Missziója nem kíván beavatkozni abban az ügyben, hogy ukrán diverzánsok elrabolták Andrej Koszjakot, a Luganszki Népköztársaságnak a tűzszünet végrehajtását felügyelő és koordináló többoldalú Bizottságban (SZCKK) lévő képviseletének munkatársát. Az LNR Népi Milíciájának szóvivői irodáján ezzel kapcsolatban kijelentették: ez azt mutatja, hogy az EBESZ szemet huny Ukrajna eme háborús bűntette fölött – írja az EurAsia Daily nyomán a NewsFront.
Október 13-án az ukrán hadsereg 24. önálló gépesített lövész dandárjának a fegyveres diverzánsai, a „Pervomajszkoje – Zolotoje” ellenőrző-áteresztő pont mellett – ahol az SZCKK, Kijevvel történt egyeztetés alapján ellenőrző őrjáratot hajtott végre, és e bejáráson ott volt Koszjak is – a megfigyelőt elfogták és magukkal hurcolták. Koszjak elrablását követően az ukrán fél bejelentette: ez a Luganszk megyéből származó személy állítólag orosz zsoldos, aki háborús bűntetteket hajtott végre a Donbasszban (1). Az SZBU állítása szerint Andrej Koszjak „Alcsevszkben (2) született orosz állampolgár, bűnöző, akit 2010-ben elítéltek Ukrajnában”.
Koszjakot az SZBU egyik különleges vizsgálati fogdájába szállították. Mint az LNR Népi Milíciájának szóvivői irodájában közölték, a foglyot ott kínozzák, tudatmódosító készítményekkel kezelik. (3) Az LNR képviselőjéből olyan hamis vallomásokat igyekeznek kicsikarni, amelyek szerint a Donbasszban „orosz csapatok vannak”, a Luganszki Népköztársaság (LNR) megsérti a minszki megállapodásokat, az LNR orvul lövi az ukrán hadsereg állásait. Koszjaknak e „bűntények” tárgyi bizonyítékaiként kell majd elismernie a luganszki Népi Milícia lövészeteiről készült videófelvételeket.
„Az ukrán hadsereg információs és lélektani műveleteit kidolgozó részleg, az SZBU-val együttműködésben jól kidolgozott kampányt folytat a luganszki népi milícia befeketítése érdekében, továbbá megpróbálja lejáratni az SZCKK-ban működő luganszki képviselet tevékenységét. Elképesztő az EBESZ Különleges Megfigyelői Missziójának (KMM) tétlensége, amivel kivonták magukat a kialakult helyzet megoldása alól, szemet hunytak az ukrán fél kirívó jogsértései fölött, és sorsára hagyta az SZCKK megfigyelőjét, aki pedig biztosította az ő őrjárataik biztonságos munkavégzését” – közölte Ivan Filiponyenkó főhadnagy, a luganszki Népi Milícia szóvivője.
TEKINTETTEL ANDREJ KOSZJAK ELRABLÁSÁRA, AZ LNR VEZETÉSE KIVÁLIK A MINSZKI FORMÁTUMBAN ZAJLÓ TÁRGYALÁSOKBÓL – közölte Leonyid Paszecsnyik, a Luganszki Népköztársaság vezetője. (4)
Alekszandr Szladkov (5) orosz haditudósító szerint Luganszknak általában véve is föl kellene mondania, mind a tűzszünet végrehajtását felügyelő és koordináló többoldalú Bizottságban való részvételét, mind pedig az EBESZ-szel való együttműködést. Minthogy – mint Szladkov mondja – Ukrajna „nagy ívben tesz” ezekre a nemzetközi intézményekre.
Mint emlékezetes, október 14-én Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök sürgősen elutazott a Donbassz Ukrajna által ellenőrzött részeibe. (6)
Megjegyzések:
(1) Az eddigiekhez képest ezek új – és vészjósló fejlemények, A jelek szerint döntő szakaszába lépett az Oroszország lejáratására, a világ közösségéből történő kiátkozására szóló terv végrehajtása. Itt érdemes visszaemlékeznünk 2014 két eseményére. 1. Még készültek a kijevi tervek a lázadó Donbassz eltiprására, amikor létrejött a kelet-ukrajnai háborús bűntetteket kivizsgáló és megtorló nemzetközi büntető bíróság (hasonló ahhoz, ami a délszláv háborús bűntetteket „vizsgálta ki”, többnyire „a kommunista” szerbeket találva bűnösnek). 2. E szempont figyelembe vételével szervezték meg a nyugati és az ukrán titkosszolgálatok a maláj légitársaság utasszállító gépének lelövését. Öt év elteltével a holland vezetés (a főügyész, de kedvenc Rutte miniszterelnökünk is) egy per elindításával látta megmenthetőnek a döglődő hágai pert. Ami ezért segítségre szorult: aktivizálni kellett a még 2014 tavaszán létrejött, de azóta tetszhalott nemzetközi bíróságot. (Aminek elfogultsága messze túltesz majd a rossz emlékű Carla del Ponte főügyész-féle „délszláv” bíróságon is). Amire bizonyíték: nyolcadik éve nem találnak olyan ügyet, aminek kapcsán akcióba léphetnének. Holott csak az orosz Nyomozati Állami Bizottság több mint háromszáz olyan – ukránok által elkövetett – ügyben tett büntető feljelentést, mely bűnügyek kimerítik a háborús bűntett tényállását. A hágai per tehát döglődik – eddig legalábbis nem sikerült rábizonyítani az orosz félre, és az „oroszbarát szakadárokra” a gép lelövését.
Aztán találtak/kreáltak még egy „ügyet” – az orosz Wagner fegyveres magánhadsereg zsoldosai által a Donbasszban állítólag elkövetett népirtást, és háborús bűntetteket. Egyik ügyhöz sem sikerült azonban „tanúkat” találni (akik, kellő „megdolgozás” után beismerő, az oroszokat befeketítő vallomásra lehetett volna kényszeríteni). A lelőtt maláj gép ügyében két éve, nyáron sikerült ugyan elrabolni a DNR néphadseregének egy nyugalmazott ezredesét, ám még mielőtt a „megdolgozása” érdemben elkezdődhetett volna, egy, az oroszok és ukránok közötti fogolycsere miatt el kellett engedni. Tavaly három emberrablási kísérlet is történt (egy Donyeckből, két másik azonban – aggasztó jelként – immár magának Oroszországnak a területéről). Egyik sem sikerült. A NÉPIRTÁS DOLGÁBAN – ugyancsak tavaly nyáron már-már lépre csaltak 33 orosz fegyveres vagyonőrt (akik Isztambulba tartó gépét Kijevbe tervezték téríteni), de túlzott mohóságuk miatt az amerikai titkosszolgálat ügynökei a döntő szakaszban bekavartak, így az az akció is befuccsolt.
Úgy egy hónapja az ukrán titkosszolgálatok kiszemeltek egy idejének jelentős részében Prágában élő orosz állampolgárt, aki 2014 február-márciusi „Krími Tavasz” idején fegyvertelen, amolyan polgárőrséget szervezett Szevasztopolban. Alekszandr Francsetti ellen az ukránok nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, aminek alapján a cseh hatóságok a hazafelé induló oroszt a prágai repülőtéren őrizetbe vették. A szerencsétlen a híres prágai Pankrác börtönben várja a döntést, hogy kiadják-e. Ennek esetén az egyik vád ellene háborús bűnök elkövetése lesz (várható kínvallatásainak is az egyik fő témaköreként).
És akkor most szereztek egy újabb áldozatot. Akire – hacsak az említett ezredeshez hasonlóan – ki nem menti őt is az ukrán gestapó és nyugati mentorainak karmaiból az orosz elnök, borzalmas hetek várnak. Kínvallatásai, ez idő szerint, valószínűleg már meg is kezdődtek.
(2) Város a Luganszki Népköztársaságban. A város kiemelkedő szülötte volt a 2015 májusában terrortámadás következtében életét vesztő Alekszej Mozgovoj „népi parancsnok”, a Donbassz vezetése plebejus szárnyának vezető személyisége.
(3) Az SZBU videóra vette a börtönükbe frissen érkezett Koszjak kihallgatásának kezdeti perceit. Ez még a nyilván rögtön megkezdődő vallatások előtt volt.
(4) A kiemelés a fordítótól származik.
Ha nem felületes megfogalmazás, úgy AZ UKRÁN PROVOKÁCIÓ ELÉRTE A RÉGEN KITŰZÖTT CÉLT: HOGY AZ OROSZ-DONYECKI FÉL MONDJA FEL A MINSZKI MEGÁLLAPODÁST.
Ha ez a helyzet, úgy az eleve halva született megállapodás aláírásával, az ahhoz való görcsös ragaszkodásával az orosz diplomácia újabb fájdalmas kudarcot szenvedett. Mert jobb lett volna, ugyanis SAJÁT ELHATÁROZÁSBÓL, ÉS NEM A KÖRÜLMÉNYEK KÉNYSZERÍTŐ HATÁSÁRA „ELEGEDNI” ezt a halott papírrongyot. Amit legjobb lett volna alá sem írni. Az első minszki megállapodás négy hónapja már elég bizonyítékát kellett volna, hogy szolgáltassa a kijevi rezsim hitványságának, alávalóságának, szerződés- és szalonképtelenségének.
(5) Alekszandr Szladkov orosz haditudósító hosszú évek óta tudósít a Donbasszból. Adott esetben nem is rejti véka alá a moszkvai kamarilla Donbasszban folytatott politikájának bírálatát.
(6) Ha rosszmájúak lennénk, akkor azt mondanánk: a véres bohóc – a gonosz kis törpe – gyorsan elhúzta a csíkot a nálánál is gonoszabbak, számára is veszélyeket tartogató kijevi tobzódása elől.
1942. október 14. – a hitleristák leghírhedtebb ukrajnai segédcsapata, az un. „Ukrán Felkelő Hadsereg” (UPA) létrehozásának dátuma, a Majdan utáni Ukrajna fegyveres erőinek napja. Az UPA számos rémtette közül különösen kiemelkednek a nyugat-ukrajnai lengyelek elleni sorozatos pogromok, mészárlások 1943/44-ben, aminek legalább százezer ember esett áldozatul. Az akkor áldozatok unokái és dédunokái ma vidám együttműködésben irtják közösen a Donbassz népét.
