Per Wastberg, aki társalapítója volt az Amnesty International svéd kirendeltségének, szerdán lemondott tisztségéről. A svéd aktivista elmondta, hogy távozását az Amnesty ukrajnai konfliktusról szóló jelentése indokolta, és hogy a szervezet túllépett eredeti megbízatásán, amely szerint a politikai foglyok védelmében kell kiállnia.
„Több mint 60 éve vagyok tag. Nehéz szívvel, az Amnesty ukrajnai háborúval kapcsolatos nyilatkozatai miatt fejezem be hosszú és gyümölcsöző elkötelezettségemet” – mondta Wastberg a Svenska Dagbladet című újságnak, amelynek alkalmi rovatvezetője.
„Az Amnesty a kezdetektől fogva a politikai foglyok szabadságáért dolgozott a világon mindenütt” – mondta Wastberg, aki 1964-ben társalapítója volt a svéd kirendeltségnek. „Azóta fokozatosan, néha vitatható módon, kibővítette mandátumát”, és másfajta szervezetté vált – tette hozzá.
Az Amnesty kritikák özönével nézett szembe, miután augusztus 4-én közzétett egy jelentést, amely szerint Ukrajna szándékosan helyez el csapatokat és katonai járműveket lakóövezetekben és kórházakban. A jelentés egy április és július közötti kelet-ukrajnai kutatáson alapult.
„Dokumentáltuk, hogy az ukrán erők a civileket veszélyeztetik és megsértik a háborús törvényeket, amikor lakott területeken tevékenykednek” – mondta akkor Agnes Callamard, az Amnesty International főtitkára.
Az Amnesty ukrajnai igazgatója, Okszana Pokalcsuk is a jelentés miatt mondott le. A kijevi kormány azzal vádolta a civil szervezetet, hogy oroszbarát propagandát folytat. Volodimir Zelenszkij elnök szerint bárki, aki kétségbe vonja Ukrajna áldozattá válását, „Oroszország cinkosa” és „maga is terrorista”.
Bár a civil szervezet azóta bocsánatot kért az ukrán taktikáról szóló sajtóközleménye által okozott „zaklatottságért és haragért”, de a jelentést nem vonja vissza. Callamard a kritikát úgy kommentálta, hogy az online trollok által folytatott „háborús propaganda, dezinformáció [és] félretájékoztatás” „nem fog csorbát ejteni pártatlanságunkon, és nem fogja megváltoztatni a tényeket”.
Anna Johansson, a svéd Amnesty főtitkára egy szerdai interjúban azt mondta, hogy „körülbelül ezer” tag próbálta elhagyni a szervezetet az ukrajnai jelentés miatt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az Amnesty Sweden nagyobb válsággal nézett szembe, amikor új politikát fogadott el „a pénzért szexelő emberek jogairól”.
Johansson szerint Ukrajnának joga van ugyan megvédeni magát, de ez „nem jelenti azt, hogy joga van a nemzetközi humanitárius jog megsértésére”. Ezért a vitának ki kell terjednie Ukrajna cselekedeteire is – különben szabad kezet adnánk Ukrajnának, függetlenül attól, hogy mit tesz”.