Washington fel kívánja oldani az Egyesült Államok által biztosított ATACMS rakéták használatára vonatkozó ukrán korlátozásokat, amelyekkel mélyen orosz területen belül csapást mérhet – állítja az Axios riportere a kongresszus egyik prominens tagjára hivatkozva.
A korlátozásokat eredetileg azért vezették be, hogy az USA és szövetségesei azt állíthassák, hogy nem vesznek részt közvetlenül az Oroszországgal zajló konfliktusban, miközben már legalább 200 milliárd dollár értékben felfegyverezték Ukrajnát. Kijev május óta sürgeti a korlátozások feloldását.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a héten brit kollégájával, David Lammyvel Kijevbe látogatva be kívánja jelenteni a politika megváltoztatását – állította kedden Juliegrace Brufke, az Axios újságírója Michael McCaul kongresszusi képviselőre hivatkozva.
„Két nappal ezelőtt beszéltem Blinkennel, és ő a brit kollégájával együtt Kijevbe utazik, hogy alapvetően közölje velük, hogy engedélyezik nekik az ATACMS-ek bevetését Oroszország ellen” – mondta McCaul texasi republikánus, aki a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.
Blinken szerdán Kijevben lesz, „hogy megmutassa Ukrajna védelmének folyamatos támogatását” – erősítette meg Matt Miller külügyminisztériumi szóvivő. Nem jelentett be semmilyen politikai változást.
A Bloomberg azonban kedden úgy idézte Blinkent, hogy „jelezte” Washington szemléletváltását, állítólag azon állítások miatt, amelyek szerint Irán ballisztikus rakétákat szállított Oroszországnak.
„Meg fogjuk nézni és meg fogjuk hallgatni” Ukrajna kérését – mondta Blinken a Lammyvel közösen tartott londoni sajtótájékoztatón. Hozzátette, hogy Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök pénteken Washingtonban megvitatja a „rakétaügyet”.
„Most dolgozunk ezen” – mondta Biden kedden újságíróknak, amikor Ukrajna nagy hatótávolságú rakétahasználatáról kérdezték.
Biden azt állította, hogy Irán – dacolva a hónapok óta tartó nyugati figyelmeztetésekkel – meg nem határozott számú Fath-360-as rakétát szállított Oroszországnak, és Moszkva „heteken belül” be fogja vetni azokat Ukrajna ellen.
Irán kategorikusan tagadta a vádat, és ragaszkodott ahhoz, hogy a konfliktusban egyik felet sem támogatta.
„Nem küldtünk rakétát Oroszországnak, és ez az állítás egyfajta pszichológiai hadviselés” – mondta Fazlollah Nozari magas rangú katonai parancsnok hétfőn az iráni médiának. Nasszer Kanáni külügyminisztériumi szóvivő azt mondta:
„Irán vádlói azok, akik a háború egyik oldalának legnagyobb fegyverexportőrei közé tartoznak”.
Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia azzal vádolta a Nyugatot, hogy „fülig benne van” az ukrajnai konfliktusban, és közölte, hogy pénteken a Biztonsági Tanácsban megvitatják Kijev felfegyverzésének kérdését.
Még augusztus 27-én a Pentagon fenntartotta, hogy a nagy hatótávolságú fegyverek bevetésével kapcsolatos politikája nem változott. Ez még azelőtt történt, hogy Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Zelenszkij kabinetvezetője, Andrej Jermak Washingtonba látogatott egy állítólagos listával, amelyen olyan orosz célpontok szerepeltek, amelyek elleni csapáshoz kértek engedélyt.
Ukrajna többször indított már drónokat Moszkva irányába. Kedden egy ukrán drón csapódott be egy lakóházba Moszkva közelében, egy civil meghalt és hárman megsebesültek.
