A Krím megszállásának ára túl magas lenne Kijev számára – mondta a héten Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egykori tanácsadója, Olekszij Aresztovics. A hadművelet valószínűleg több százezer áldozatot követelne – mondta Julija Latinyina orosz újságírónak.
A Krím félsziget katonai eszközökkel történő elfoglalására „kevés kilátás” van – mondta Aresztovics, aki a konfliktusban Kijev számára fennmaradó lehetőségekről beszélt.
„Mi lesz az ára? A felnőtt férfi lakosság 200 000 tagjának kiirtása?” – kérdezte, utalva arra, hogy Ukrajna valószínűleg hány katonát veszítene. Ukrajna gazdasága is teljesen tönkremehet a folyamat során – figyelmeztetett.
Kijev már most is teljesen a nyugati támogatóitól függ – mondta a volt elnöki tanácsadó. Ha az Egyesült Államok és szövetségesei leállítanák az ukrán csapatok fegyverekkel való ellátását, akkor azok nem csak képtelenek lennének visszavenni az Oroszországhoz csatlakozott területeket, de jelenlegi pozícióik védelmében is nehézségekbe ütköznének – mondta.
Aresztovics azzal is vádolta, hogy Washington és szövetségesei saját érdekeiket követik a konfliktusban.
„Legyünk őszinték: a mi külpolitikai céljaink ebben a háborúban élesen szemben állnak szponzoraink és támogatóink külpolitikai céljaival” – mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat hajlandó ukrán életeket feláldozni a kívánt eredmény elérése érdekében.
Ukrajna már csak „érzelmi” szinten tud hatni a nyugati vezetőkre – mondta a volt elnöki tanácsadó, hozzátéve, hogy Kijevnek inkább saját szuverenitásának kiépítésére kellett volna összpontosítania.
„Olyan kapcsolatokra van szükségünk…, amelyek valós győzelmeken alapulnak. Ez az egyetlen dolog, amit ők [a Nyugat] megértenek”. Hozzátette, hogy „az erkölcstelen politika… és a komoly döntések meghozatalára való képtelenség a Nyugat legfőbb gyengesége”.
Ukrajna azonban nem hagyhatja csak úgy cserben nyugati támogatóit, és nem követheti saját céljait „bármi áron” – jelentette ki a volt tanácsadó, aki szerint ez zsákutca lenne Kijev számára, és az egyetlen vigasz az Oroszországgal való békéért cserébe kilátásba helyezett NATO-csatlakozás lenne.
„Abbahagyni a háborút és csatlakozni a NATO-hoz? Sokan azt mondanák, hogy ez egy történelmi esély” – mondta Aresztovics.
A NATO garanciáit is „meglehetősen jó üzletnek” nevezte a jelenlegi frontvonal mentén a beleegyezésért cserébe a békébe Oroszországgal. Szerinte a megállapodáshoz valószínűleg arra is szükség lenne, hogy a Nyugat feloldja az Oroszországgal szembeni szankciók egy részét, hogy meggyőzze Moszkvát a feltételek elfogadásáról.
Megjegyzései a sokat hangoztatott ukrán tavaszi nyári offenzíva közben hangzottak el, amely csaknem másfél hónappal a megindítása után sem hozott jelentős változásokat a harctéren. Az ukrán csapatok súlyos veszteségeket szenvedtek, köztük a nyugatiak által szállított nehézpáncélosokat is, az orosz védelem elleni, sikertelen támadásaik során. A nyugati média szerint Kijev támogatói is csalódottak a hadművelet lassúsága és sikertelensége miatt.
Moszkva többször jelezte, hogy kész béketárgyalásokra Ukrajnával. Kijevet is hibáztatta a diplomáciai előrelépés elmaradásáért, egy Zelenszkij által tavaly aláírt rendeletre hivatkozva, amely megtiltja a tárgyalásokat mindaddig, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalmon van.
Kijev saját béketervet terjesztett elő, amelyben azt követeli, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajna 1991-es határain belüli összes területről. Moszkva elutasította a javaslatot, a valóságtól elrugaszkodottnak nevezve azt.
