Egy nagy csoport orosz és kínai hadihajó haladt el Alaszka partjainak közelében a múlt héten, és amerikai védelmi tisztviselők és törvényhozók szerint amerikai rombolók egy csoportja igyekezett a hadihajókat követni.
Az Alaszka államot képviselő két republikánus szenátor – Lisa Murkowski és Dan Sullivan – szombati nyilatkozatában egy titkos tájékoztatóra hivatkozva összesen 11 hajót észleltek, amelyek „amerikai vizeken haladtak át az Aleut-szigeteknél”, és a tevékenységet „behatolásnak” minősítették.
Sullivan szerint ez „egy újabb emlékeztető arra, hogy a pekingi és moszkvai diktátorok által vezetett autoriter agresszió új korszakába léptünk”, és hozzátette, hogy örömmel látja a négy amerikai romboló bevonásával végrehajtott erőteljes amerikai válaszlépést.
Közben az Egyesült Államok Északi Parancsnoksága megerősítette, hogy orosz és kínai hajók valóban járőröztek a térségben, de nem közölt részleteket az érintett hajók számáról. Az ügynökség szóvivője a Wall Street Journal szerint azt is megjegyezte, hogy „a parancsnokságunk alá tartozó légi és tengeri eszközök műveleteket hajtottak végre az USA és Kanada védelmének biztosítása érdekében”.
A tisztviselő azonban nem erősítette meg a szenátorok „behatolásról” szóló megjegyzéseit, hangsúlyozva, hogy a kínai-orosz haderő „nemzetközi vizeken maradt, és nem tekintették őket fenyegetésnek”.
Brent Sadler, a Heritage Foundation vezető kutatója a járőrözést „történelminek” és „rendkívül provokatívnak” nevezte, tekintettel a Tajvan és az ukrajnai konfliktus miatti feszültségekre – számolt be a WSJ.
Pénteken az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a moszkvai haditengerészet a kínai hadihajókkal együtt folytatja a csendes-óceáni járőrözést, áthajózva a Japán-tengeren, a La Perouse-szoroson, az Ohotszki-tengeren és a Kamcsatkai-szoroson. Hozzátették, hogy a gyakorlat során közös tengeralattjáró-elhárítási gyakorlatot tartottak, valamint helikopteres leszállásokat és felszállásokat végeztek egymás hajóinak fedélzetéről.
Ajánló
A hadgyakorlatot kommentálva Liu Pengyu, a washingtoni kínai nagykövetség szóvivője ragaszkodott ahhoz, hogy „ez az akció nem irányul harmadik fél ellen, és semmi köze a jelenlegi nemzetközi és regionális helyzethez”, nyilvánvalóan az ukrajnai konfliktusra és a Washington és Peking közötti, Tajvan körüli helyzetre utalva.
