Az EU legnagyobb gazdaságát további gazdasági hanyatlás és dezindusztrializáció fenyegeti az unió Oroszországgal szembeni szankciós politikája miatt – figyelmeztetett Uwe Schulz német parlamenti képviselő.
A jobboldali AfD párt – amelynek Schulz is tagja – honlapján közzétett közleménye szerint a büntetőintézkedések Oroszországnak nem ártottak, de a német gazdaságot tönkretették.
„Az Oroszország elleni szankciók és a kormányzó közlekedési lámpa koalíció [a Német Szociáldemokrata Párt, a Zöldek és a Szabad Demokrata Párt] gazdasági intézkedései egyenesen a dezindusztrializáció felé vezetik Németországot és annak gazdasági tevékenységét” – fogalmazott a politikus.
Hozzátette: „nem meglepő, hogy 2022-ben az Oroszországi Föderáció kiszorította Németországot a világ vezető gazdaságainak rangsorában az ötödik helyről”.
A World Economics legfrissebb jelentése szerint Oroszország a szankciók ellenére 2022 végére a világ öt legnagyobb gazdasága közé kerül, Európában pedig a vásárlóerő-paritáson (PPP) számítva a legnagyobb. Az adatok azt mutatták, hogy Oroszország PPP-ben mérve megelőzte Németország 5 billió dolláros gazdaságát.
Schultz szerint az orosz szankciók német gazdaságra gyakorolt pusztító hatását bizonyítják a „kiábrándító gazdasági kilátások az ország számára 2023-ra”, valamint „az autóiparban elért gyenge eredmények, amelyek továbbra is a feldolgozóipari termelés csökkenéséhez vezetnek”.
Ezzel kapcsolatban a törvényhozó felszólította a német kormányt, hogy haladéktalanul „szüntesse meg az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat”, hogy megelőzze a további gazdasági károkat”.
A héten a Német Fém- és Villamosenergia-ipari Munkaadói Szövetség (Gesamtmetall) vezetője, Stefan Wolf azt mondta, hogy a német gazdaság már nem versenyképes, és „Európa beteg emberévé” vált. Becslése szerint az ország az év második felében recesszióba kerülhet.
Az EU legnagyobb gazdaságának orosz gáz- és olajszállításai vagy jelentősen csökkentek, vagy teljesen leálltak, miután Brüsszel az ukrajnai konfliktusra válaszul több körös oroszellenes szankciókat vezetett be. Moszkva válaszul csökkentette az üzemanyag-szállításokat és új, rubelalapú fizetési rendszert vezetett be. Ezt megelőzően a német gazdaság gázszükségletének 40%-át, kőolajszükségletének pedig mintegy harmadát Oroszországtól kapta.
