Mivel a német fegyverkészletek fogytán vannak, az ország védelmi iparának kifejezetten Ukrajna számára kellene fegyvereket gyártania – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter.
A német minisztert a ZDF televíziónak adott szerdai interjújában arról kérdezték, hogy Kijev győzni tud-e az Oroszországgal folytatott konfliktusban.
„Ezt nem tudjuk” – válaszolta, de megígérte, hogy Berlin „mindent megtesz” Ukrajna megsegítésére.
Baerbock ugyanakkor elismerte, hogy Kijev fegyverekkel való ellátása egyre nehezebbé vált Németország számára, mivel saját hadserege is felszereléshiányban szenved.
„Sajnos itt olyan a helyzet, hogy abszolút hiány van a saját készleteinkben” – mondta a zöldpárti politikus.
A német védelmi iparnak ezért „kifejezetten Ukrajna számára kellene hardvert gyártania”, ahelyett, hogy az országnak saját arzenáljából kellene fegyvereket megosztania.
Baerbock elmondta, hogy megérti Volodimir Zelenszkij kormányának vágyát, hogy több fegyvert kapjon, de ragaszkodott ahhoz, hogy Berlinnek a jövőre is gondolnia kell. Fel kell készülniük arra, hogy az ukrajnai konfliktus 2023-ban is folytatódhat – figyelmeztetett.
Ajánló
Németország Iris-T légvédelmi rakétarendszerét a következő hetekben szállítják Kijevbe, és az év végéig további fegyverszállítások várhatóak, „hogy az ukránok meg tudják védeni magukat” – jelentette ki.
Oroszország ukrajnai katonai műveletének hat hónappal ezelőtti megindulása óta Olaf Scholz német kancellárt bírálatok érték, amiért láthatóan vonakodik az Ukrajnának ígért fegyverek leszállításától.
Berlin eddig tüzérségi lövegeket, vállról indítható rakétákat és légvédelmi önjáró lövegeket szállított, de a Kijev által kívánt kifinomultabb légvédelmi rendszereket és tüzérségi radarberendezéseket nem.
Ajánló
Scholz a múlt héten megismételte, hogy Berlin sok fegyvert küldött Kijevnek, és ezt továbbra is folytatni fogja. A kancellár azonban azt is hangsúlyozta, hogy a fő hangsúlyt arra helyezi, hogy „biztosítsa, hogy Ukrajnában ne legyen eszkaláció”.
Hétfőn a német védelmi minisztérium közölte, hogy elérték saját készleteik kimerülésének határát.
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy a donyecki és luganszki régióknak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
2022 februárjában a Kreml független államként ismerte el a Donbassz köztársaságokat, és követelte, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
