Oroszország és Ukrajna közel állt ahhoz, hogy 2022 tavaszán békeszerződést kössön, amelynek keretében Kijev kész volt semlegességet vállalni – jelentette a Welt pénteken a szerződéstervezetre hivatkozva. A jelentések szerint az akadályok között szerepelt Moszkva ragaszkodása ahhoz, hogy Ukrajna az oroszt tegye második hivatalos nyelvvé.
A német lap egy 2022. április 15-i keltezésű, 17 oldalas dokumentumra hivatkozva azt állította, hogy a megállapodást Moszkva és Kijev már nagyrészt kialkudta, és a fennmaradó nézeteltéréseket Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij csúcstalálkozóján vitatták volna meg.
A Welt szerint Ukrajna „állandó semlegességre” kötelezte volna el magát, beleegyezett volna, hogy nem enged be külföldi fegyvereket és csapatokat az országba, és vállalta volna, hogy nem „fogad be, nem állít elő és nem szerez be” atomfegyvereket. Kijev állítólag azt is garantálta volna, hogy nem tart hadgyakorlatokat más országokkal.
Cserébe Oroszország vállalta volna, hogy nem támadja meg újra Ukrajnát, és beleegyezett volna, hogy Kijev biztonsági garanciákat kap az Egyesült Államoktól, az Egyesült Királyságtól, Franciaországtól és Kínától. Ha Ukrajnát támadás érné, a garanciavállalók három napon belül támogatnák az önvédelemhez való jogát, a vonatkozó megállapodásokat pedig minden résztvevő állam ratifikálná, így azok jogilag kötelező érvényűvé válnának.
A Welt azt is állította, hogy a szerződésből kizárták az Oroszországhoz tartozó Krím félszigetet, valamint Donbassz egyes részeit az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákból.
Nem világos azonban, hogy Donbassz mely részeire vonatkozott a záradék. A lap megjegyezte, hogy míg Oroszország azt szerette volna, hogy a pontos határokat egy Putyin-Zelenszkij csúcstalálkozón határozzák meg, Kijev ezt elutasította, ragaszkodva ahhoz, hogy azok az ukrán értelmezés alapján kerüljenek meghatározásra.
Ugyanakkor Moszkva állítólag jelezte, hogy kész kivonni csapatait ukrán területről, de a Krímről és a Donbasszból nem. A részletekről állítólag Putyin és Zelenszkij egyeztetett.
A két fél között állítólag komoly nézeteltérések voltak az ukrán hadsereg létszámát illetően is, mivel Kijev sokkal több csapatot akart fenntartani, mint amennyit Moszkva hajlandó volt megengedni.
A Welt beszámolt arról, hogy bár a hadviselő felek közel álltak a megállapodáshoz, Moszkva utólag követelte, hogy az orosz legyen a második hivatalos nyelv Ukrajnában. Állítólag azt is akarta, hogy minden kölcsönös szankciót szüntessenek meg, és ejtsék a nemzetközi bíróságokon folyó pereket, miközben ragaszkodott ahhoz, hogy Kijev tiltsa be a nácizmust és az „agresszív nacionalizmust”. Ezeket a követeléseket Ukrajna elutasította – állítja a lap.
A lehetséges megállapodást kommentálva az egyik ukrán tárgyaló a Weltnek nyilatkozott: „Ez volt a legjobb alku, amit köthettünk”, azzal érvelve, hogy Kijev 2022-ben erősebb tárgyalási pozícióban volt, mint most.
Orosz tisztviselők korábban megerősítették, hogy Ukrajna és Oroszország közel állt a békemegállapodáshoz, de azt állították, hogy a haladást Boris Johnson akkori brit miniszterelnök siklatta ki, aki állítólag azt tanácsolta Kijevnek, hogy folytassa a harcot.
