A NATO-tagállamok konzultációkat kezdtek arról, hogy szükség van-e a nukleáris fegyverek harckészültségbe helyezésére – közölte Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a The Daily Telegraph című brit napilapnak.
„Nem fogok belemenni az operatív részletekbe arról, hogy hány nukleáris robbanófejnek kellene működőképesnek lennie, és melyeket kellene tárolni, de konzultálnunk kell ezekről a kérdésekről. Pontosan ezt tesszük” – mondta.
A NATO-főtitkár hozzátette, hogy az átláthatóság a kérdésben
„segít közvetíteni azt a közvetlen üzenetet, hogy a NATO nukleáris szövetség”.
„A NATO célja természetesen egy atomfegyverek nélküli világ, de amíg atomfegyverek léteznek, addig mi nukleáris szövetség maradunk, mert egy olyan világ, ahol Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának van atomfegyvere, a NATO-nak pedig nincs, sokkal veszélyesebb világ” – hangsúlyozta Stoltenberg.
Elmondta, hogy különösen aggódik Kína miatt, amely nagymértékben beruház a fejlett fegyverekbe, és 2030-ra 1000-re növeli nukleáris robbanófejei számát. „Ez pedig azt jelenti, hogy a NATO egy nem túl távoli jövőben olyasmivel szembesülhet, amivel eddig még soha, mégpedig két nukleáris erővel rendelkező potenciális ellenféllel – Kínával és Oroszországgal. Ennek természetesen következményei vannak” – vélekedett a NATO-vezér.
A nukleáris arzenálok modernizálása
Stoltenberg hozzátette, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei jelenleg modernizálják nukleáris arzenáljaikat. „Az Egyesült Államok modernizálja az Európában lévő nukleáris robbanófejekhez szükséges gravitációs bombáikat, az európai szövetségesek pedig modernizálják azokat a repülőgépeket, amelyeket a NATO nukleáris küldetésére szánnak” – mondta.
Ajánló
A lap szerint az Egyesült Királyság 225 nukleáris robbanófejéből mintegy 40-et vetett be, míg az USA 1700 robbanófejjel rendelkezik (és további 3700 van tartalékban). A lap ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország „nem teszi elérhetővé atomarzenálját a szövetség számára, mert régóta tartotta magát ahhoz a döntéshez, hogy megőrizze függetlenségét saját elrettentő ereje felett”.
Az ukrajnai helyzetet kommentálva Stoltenberg sürgette a nyugati országokat, hogy továbbra is támogassák Kijevet.
„Határozottan úgy vélem, hogy ha [Vlagyimir] Putyin orosz elnök győzedelmeskedik Ukrajnában, akkor még sebezhetőbbé válunk, és akkor még többet kell befektetnünk a védelmünkbe” – mutatott rá.
