A Bundestag által múlt pénteken elfogadott új törvényjavaslat értelmében a német állampolgárok műtét vagy hormonterápia nélkül is megváltoztathatják nemüket a jogi dokumentumokban. A törvény kimondja, hogy elegendő a szóbeli kérelem, és megszűnik a korábban kötelező szakértői vizsgálat szükségessége. A törvény novemberben lép hatályba.
A nemi önrendelkezési jogról szóló jogszabályt 374 képviselő támogatta, többségük a kormányzó „közlekedési lámpás” koalícióból, további 251 törvényhozó ellenezte, a maradék 11 pedig tartózkodott.
A meglévő szabályozás 1981-ből származik, és kimondja, hogy a nemüket megváltoztatni kívánó személyeknek először két pszichológiai vizsgálaton kell átesniük. A végső döntést e törvény értelmében a kerületi bíróság hozza meg.
Olaf Scholz kancellár koalíciója azzal érvelt, hogy a jelenlegi eljárások megalázóak a transznemű személyekkel szemben, mivel intim részleteket kell megosztaniuk a hivatalnokokkal.
Az új törvény értelmében a szülők már ötéves kortól kérvényezhetik a gyermek nemének megváltoztatását, a gyermek jelenlétében és beleegyezésével. A 14 év feletti kiskorúak egyedül változtathatják meg keresztnevüket és nemüket, amennyiben szüleik vagy törvényes képviselőik beleegyezésével rendelkeznek.
Az egyének évente egyszer változtathatnak majd nemükön Németországban.
A németeknek joguk lesz arra is, hogy a családi nyilvántartásban az „anya” és az „apa” szavakat a „szülő” semleges kifejezéssel helyettesítsék.
A nem bináris egyének a „férfi” és a „nő” közötti választás helyett „különböző” néven is regisztrálhatnak.
A nemrégiben elfogadott jogszabály értelmében bárki, aki megpróbálja felfedni egy személy korábbi nemi identitását, 10 000 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A törvény a szaunák, uszodák, edzőtermek és más sportlétesítmények döntésétől függ, hogy beengedik-e a biológiai férfiakat a női öltözőkbe és mosdókba. A versenysportok esetében az egyes szövetségek dönthetnek arról, hogy a magukat nőként azonosító biológiai férfiak versenyezhetnek-e nőkkel.
A törvényjavaslatról pénteken heves vita alakult ki a Bundestagban, a kormány LMBTQ+ kérdésekkel foglalkozó biztosa, Sven Lehmann pedig történelmi jelentőségűnek nevezte azt, amely véget vet az „emberi jogokkal való visszaélésnek”.
Az ellenzéki pártok azonban nagyrészt elutasítóak voltak, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik törvényhozója, Mareike Wulf „felelőtlennek” és „szociálisan robbanásveszélyesnek” minősítette a jogszabályt. Wulf azzal is érvelt, hogy a bűnözők felhasználhatják az új szabályozást személyazonosságuk eltitkolására.
Sahra Wagenknecht, a Baloldali Párt egykori vezetője, aki most saját pártját vezeti, arra figyelmeztetett, hogy azzal, hogy a férfiak mostantól nőnek vallhatják magukat, „a nők védelmi jogai és a női védőházak a múlté lesznek”.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt képviselője szerint a törvényjavaslat veszélyt jelent a fiatalokra, és „transz-hype”-ként ítélte el.