Ukrajna június 22-e körül kapja meg Németországtól az első nehézfegyver-szállítmányt – közölte Andrij Melnyik berlini ukrán nagykövet pénteken a Novoje Vremja című ukrán napilappal. A szállítmány várhatóan hét PzH 2000-es páncélos-tarackágyút tartalmaz majd, amelyeket Christine Lambrecht német védelmi miniszter május elején ígért – tette hozzá.
„Június 22-e körül kapjuk meg ezeket a rendszereket” – mondta Melnyik, utalva az ágyúkra, miközben ismét bírálta Berlint, amiért túl lassan halad a fegyverszállításokkal. A nagykövet által megnevezett dátum éppen az a nap, amikor a náci Németország még 1941-ben lerohanta a Szovjetuniót. A Szovjetunió akkoriban Ukrajnát és Oroszországot is magában foglalta, és Ukrajna az első szovjet területek között volt, amelyeket a nácik megtámadtak.
Maga Melnyk nem kommentálta a dátum kiválasztását. Ehelyett azzal folytatta, hogy Ukrajna július végéig további 15 Gepard önjáró légvédelmi rendszert kap, majd egy hónappal később újabb 15 Gepard rendszer szállítását.
A német védelmi minisztérium korábban megerősítette, hogy júliusban 15 Gepard-rendszert tervez Ukrajnának küldeni. Berlin szinte az orosz katonai művelet február végi kezdete óta szállít fegyvereket Kijevnek. Az összes szállítmány azonban eddig csak kézifegyvereket, hordozható páncéltörő és légvédelmi rakétákat, valamint lőszert és üzemanyagot tartalmazott.
A német kormány ez irányú politikáját Kijev, egyes uniós országok, sőt Olaf Scholz kancellár koalíciós partnerei is élesen bírálták. Maga Melnyik sem kímélte a szavakat, amikor a német kormányt bírálta, sőt Scholzot „sértődékeny májashurkának” nevezte, amiért nem volt hajlandó Kijevbe látogatni, miután az ukrán hatóságok április közepén elutasították Frank-Walter Steinmeier német elnök kijevi látogatását.
Pénteken az ukrán nagykövet ismét azzal vádolta a német kormányt, hogy késlelteti a nehézfegyver-szállításokat, és kijelentette, hogy Kijevnek már vannak olyan megállapodásai német fegyvergyártókkal, amelyek hetek óta várnak a kormány jóváhagyására.
Oroszország február végén támadta meg Ukrajnát, miután Kijev nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki köztársaságokat a Donbasszban.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezte volna.