A német gazdaság már a második egymást követő évben zsugorodik – jelentette vasárnap a Sueddeutsche Zeitung című lap. Az orosz gáztól való elzárkózás után az energiaköltségek emelkedése miatt Németország volt az egyetlen nagy fejlett gazdaság, amely tavaly zsugorodott.
A lap szerint a német gazdasági minisztérium azt tervezi, hogy 2024-re vonatkozó előrejelzését 0,3 százalékos növekedésről 0,2 százalékos zsugorodásra rontja. A tavalyi 0,3%-os zsugorodás után a legutóbbi felülvizsgálat a második egymást követő recessziós évet jelenti Németországban.
A minisztérium 2025-re 1,1%-os, 2026-ra pedig 1,6%-os növekedési ütemet fog bejelenteni – folytatta a jelentés, megjegyezve, hogy Robert Habeck gazdasági miniszter egy adócsökkentési és energiatámogatási csomagra számít a termelés és a kiadások fellendítése érdekében.
A német gazdasági intézetek nincsenek meggyőződve arról, hogy ezek az intézkedések működni fognak. Egy múlt hónapban közzétett jelentésben hat vezető agytrösztből álló csoport 2025-re 0,8%-os, 2026-ra pedig 1,3%-os növekedést jósolt.
Az energiaárak Németországban az ukrajnai konfliktus kezdete után 2022-ben ugrottak meg, amikor Berlin leállította az orosz olaj- és gázimportot. Németország a konfliktus előtt földgázimportjának 55%-a Oroszországtól függött, és mivel az ország már fokozatosan leépítette atomenergetikai infrastruktúráját a megújuló energiaforrások javára, a hiány miatt az energiaárak az egekbe szöktek, és a gyártási költségek is megemelkedtek.
Ezek az energiagondok, valamint a Kínából érkező fokozott verseny arra kényszerítették a német gyártóóriásokat, hogy csökkentsék költségeiket és leépítsék működésüket, a Volkswagen pedig a múlt hónapban bejelentette, hogy két gyárat is bezárhat – ez az első gyárbezárás a cég 90 éves történetében. A kormányzati adatok szerint Németország ipari termelése 2023 júliusa és 2024 júliusa között 5,3%-kal csökkent, miközben a német gyártású termékek megrendelései hasonlóan zuhantak.
Az, hogy Németország nem tudja megvédeni az energiaágazatát az energiaárak emelkedésétől, várhatóan „elveszett évtizeddé” teszi a 2020-as éveket – figyelmeztetett az év elején a berlini székhelyű Fórum az Új Gazdaságért, és a válságot „a második világháború óta a legsúlyosabb gazdasági visszaesésnek nevezte az országban”.
A gazdasági válság hozzájárult Olaf Scholz kancellár rekordméretű népszerűtlenségéhez.
Az ARD-DeutschlandTREND múlt hónapban készült felmérése szerint a németek mindössze 18%-a elégedett Scholz munkájával, ami a valaha mért legalacsonyabb arány német kancellár esetében. Ezzel szemben Angela Merkel volt kancellár esetében a valaha mért legalacsonyabb érték 40% volt, míg Gerhard Schröder 24%-ot ért el.
