A NATO további 700 békefenntartót küld Koszovóba, ahol 30 katona megsebesült a helyi szerb tüntetőkkel való összecsapások során. Egy másik zászlóaljat is magas készültségbe helyeznek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy keddi sajtótájékoztatón jelentette be a lépést, mondván, hogy a telepítés válasz a békefenntartó erők elleni közelmúltbeli „támadásokra”, amelyek szerinte „elfogadhatatlanok”.
Stoltenberg sürgette a pristinai és belgrádi tisztviselőket, hogy tegyenek „konkrét lépéseket” a helyzet de-eszkalációja érdekében, és azt mondta, hogy a két félnek részt kell vennie az EU által közvetített párbeszédben.
A helyi szerbek és a NATO koszovói erői (KFOR) között erőszakos összecsapások törtek ki, miután a békefenntartók megpróbálták feloszlatni az albán polgármester beiktatása ellen tiltakozó tüntetőket egy szerb többségű területen. Az összecsapás mindkét oldalon több tucatnyi sérültet követelt.
A zavargásokra azt követően került sor, hogy a helyi szerbek, akik régóta autonómiára törekszenek Koszovóban, bojkottálták a Pristina által támogatott választásokat a Szerbiától elszakadt tartomány több régiójában. A kevesebb mint 4%-os részvételi arány ellenére a helyi hatóságok törvényesnek fogadták el a szavazatokat, és négy albán polgármester megválasztását jelentették be.
A KFOR-t először 1999-ben hozták létre, miután a NATO a koszovói albánok mellett beavatkozott a koszovói konfliktusba, és megkezdte hónapokig tartó szerbiai bombázó hadjáratát. A haderő csúcspontján mintegy 50 000 katonából állt, de azóta körülbelül 3700 katonára csökkent.
Koszovóban az 1999-es háború óta többször is zavargások törtek ki. 2008-ban a nyugati támogatású albán hatóságok egyoldalúan kikiáltották függetlenségüket Belgrádtól. A lépést az Egyesült Államok és számos más nyugati ország gyorsan támogatta. Oroszország és Kína azon államok közé tartozik, amelyek Koszovót továbbra is Szerbia részének tekintik.
Moszkva szerint a NATO felelős a közelmúltban kiéleződött ellenségeskedésekért. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal vádolta a katonai szövetséget, hogy „a szükségtelen erőszak forrásává és eszkalációs tényezővé vált a térségben. Sürgette a blokkot, hogy „hallgattassa el a helyi szerbekkel szembeni hamis propagandáját”, akiket szerinte tévesen vádolnak az incidensek provokálásával.
