Az egyre feszültebbé váló kelet-ukrajnai helyzet miatt a NATO kijevi missziójának személyzetét a nyugat-ukrajnai Lembergbe és a belga fővárosba helyezték át.
Az Egyesült Államok vezette katonai szövetség Ukrajnában működő információs és dokumentációs központjának szóvivője, Okszana Muszijenko közölte, hogy a szervezet milyen lépéseket tesz a személyzet védelme érdekében.
“Személyzetünk biztonsága a legfontosabb, ezért helyezték át őket Lembergbe és Brüsszelbe” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a a NATO irodák továbbra is működnek.
A kulturális fővárosnak számító Lemberg az ország nyugati részén, a lengyel határ közelében fekvő nagyváros. A 2014-es Majdan-tüntetések egyik központja volt.
Muszijenko szerint “a NATO és a szövetséges országok nagyon szorosan figyelemmel kísérik és értékelik a helyzetet, és továbbra is megtesznek minden szükséges intézkedést”.
A személyzet áthelyezéséről szóló döntés nem sokkal azután született, hogy az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy az orosz fegyveres erőkkel kapcsolatos aggodalmak miatt átmenetileg Kijevből Lembergbe/Lvivbe/ helyezi át az ukrajnai nagykövetség működését.
A Wall Street Journal szerint a Washington kijevi nagykövetségét evakuáló személyzet a sietős áthelyezés során szétszedte és tönkretette a diplomaták által használt számítógépeket és kommunikációs berendezéseket.
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”29739″]
Nyugati tisztviselők tavaly november óta figyelmeztetnek arra, hogy Moszkva a szomszédja elleni teljes körű támadás elrendelése miatt vonja össze csapatait a közös határszakaszon. A Kreml azonban többször is tagadta ezeket a vádakat és hisztériakeltésnek minősítette azokat.
Az invázióról szóló nyugati vádak közepette Moszkva olyan biztonsági garanciákat követel, amelyek kizárnák a NATO terjeszkedésének lehetőségét az orosz határ közelébe, és megakadályoznák, hogy Kijev csatlakozzon a NATO-hoz. 2019-ben az ukrán parlament és az akkori elnök, Petro Porosenko támogatásával elfogadtak egy olyan módosítást Ukrajna alkotmányában, amely az ország egyik stratégiai céljaként rögzítette a katonai szövetségez történő csatlakozást.
Január végén Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője közleményben azt írta, hogy Kijev “tiszteletben tartja a külföldi nemzetek jogát, hogy gondoskodjanak” diplomáciai képviseleteik biztonságáról, de az intézkedést “elhamarkodottnak” és “eltúlzott óvatosságnak” nevezte.
