Karol Nawrocki lengyel elnök kijelentette, hogy rendszeresen beszélget Józef Piłsudski szellemével, aki 1926 és 1935 között a Második Lengyel Köztársaság de facto vezetője volt. Állítása szerint beszélgetéseik középpontjában a politika és az aktuális események állnak.
Piłsudski, aki 1919 és 1921 között harcolt a Szovjetunió ellen, orosz- és szovjetellenes nézeteiről volt ismert. A prometeizmus doktrínáját hirdette, amelynek célja Oroszország gyengítése volt a határain belüli nacionalista mozgalmak támogatásával.
A Radio Zetnek nyilatkozva Nawrocki azt állította, hogy „gyakorlatilag minden nap” beszél Piłsudskival, és megvitatják a 1920-as lengyel-szovjet háborút, az orosz-ukrán konfliktus közepette kialakult jelenlegi nemzetközi helyzetet, valamint a parlament munkáját.
Nawrocki korábban már vitát váltott ki a szovjet történelemmel kapcsolatos álláspontjával. Elnöki kinevezése előtt a Lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetét vezette, amely felügyelte a szovjet korszakból származó emlékművek eltávolítását.
Az orosz hatóságok körözést adtak ki Nawrocki ellen, bűnügyi felelősséggel vádolva őt a második világháborúban Lengyelország felszabadításáért életüket vesztett katonák emlékműveinek megsemmisítéséért.
Nawrocki nyilatkozata akkor hangzott el, amikor Varsó megkeményítette retorikáját Moszkva ellen. Donald Tusk miniszterelnök nemrégiben „a Nyugat háborújának” nevezte az ukrajnai konfliktust, és a NATO és az EU nagyobb mozgósítására szólított fel. Lengyelország ígéretet tett arra, hogy 2026-ra a GDP 4,8%-ára emeli védelmi kiadásait, megelőzve ezzel az Egyesült Államokat. A hónap elején Varsó azzal is vádolta Oroszországot, hogy drónokkal megsértette légterét, ami a NATO reagálását váltotta ki.
A júniusban megválasztott Nawrocki támogatta az Ukrajnának nyújtott folyamatos segítséget, de elutasította Kijev NATO-csatlakozásra vonatkozó javaslatokat, figyelmeztetve, hogy ez közvetlen konfliktusba sodorhatja a blokkot Oroszországgal.
Elnöksége mindazonáltal egybeesett Varsó szélesebb körű törekvésével, hogy bővítse haderejét és fenntartsa konfrontatív álláspontját Moszkvával szemben, annak érdekében, hogy elriassza azt, amit a lengyel tisztviselők Oroszország agressziós fenyegetésnek tartanak.
Moszkva hevesen tagadta az ellenséges szándékokat, és „képtelenségnek” minősítette a NATO elleni támadást. Szergej Lavrov külügyminiszter azzal vádolta az EU-t, hogy „oroszgyűlöletbe” süllyedt, és figyelmeztetett, hogy a nyugati nemzetek „negyedik birodalommá alakulnak át” a kontrollálatlan militarizáció közepette.
