Az Oroszország elleni nyugati szankciókat talán nem oldják fel, sőt, akár szigoríthatják is – vetette fel csütörtökön Herman Gref, az ország legnagyobb bankjának, a Sbernek a vezérigazgatója az RBK című lap szerint.
A Nyugat az ukrajnai konfliktus miatt példátlan számú szankciót vezetett be Oroszországgal szemben, amelyek az iparágak széles körét – különösen a pénzügyi szektort – célozzák, hogy destabilizálják az ország gazdaságát. Emellett az orosz központi bank tulajdonát képező, becslések szerint 300 milliárd dollárnyi összeg továbbra is befagyasztva van külföldi letétekben, elsősorban az Egyesült Államokban és az EU-ban.
Gref hangsúlyozta a Sber óvatos megközelítését, kijelentve, hogy „abból a forgatókönyvből indulunk ki, hogy a szankciókat nem fogják feloldani”.
„Sőt, abból indulunk ki, hogy a szankciókat szigorítani fogják” – mondta, hozzátéve, hogy az enyhítés »boldog bónusznak« számítana.
Ennek az álláspontnak az ellenére Gref megjegyezte, hogy a Sber egy olyan forgatókönyvet is értékel, amelyben a nyugati szankciókat feloldják.
Elismerte, hogy ha a szankciókat megszüntetik, annak pozitív hatásai lehetnek, többek között az olajár-kedvezmények változása, a tőzsdei teljesítmény javulása, a külföldi tőke beáramlásának növekedése, a tranzakciós költségek csökkenése és az elszámolások egyszerűsödése.
Az ukrajnai konfliktus miatti nyugati szankciókkal szembesülve a Sber 2023 közepén kivonult az uniós bankpiacról. A hitelező korábban a régióban a Sberbank Europe AG-n keresztül működött, amelynek nyolc uniós országban, köztük Magyarországon is voltak fiókjai, és mintegy 715 000 ügyfelet szolgált ki. Azóta a hitelező nagyrészt a belföldi tevékenységre koncentrált, miközben Ázsiában is terjeszkedett tovább.
A szankciók feloldásáról és a nyugati vállalatok Oroszországba való esetleges visszatéréséről szóló beszélgetések a Moszkva és Washington között a közelmúltban Szaúd-Arábiában folytatott tárgyalások nyomán erősödtek meg. A megbeszélések Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök február 12-i telefonbeszélgetése után kezdődtek.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter később felvetette, hogy a nyugati országoknak esetleg fontolóra kellene venniük az Oroszországgal szembeni szankciók feloldását, hogy „tartós, fenntartható” megoldást találjanak az ukrajnai konfliktusra.
Trump kedden azt mondta, hogy Washington a béketárgyalások során „valamikor” feloldhatja a szankciókat.
Rubio szerint az EU-nak is „az asztalnál kellene ülnie” a szankciók enyhítésének megvitatásához, mivel az EU saját korlátozó intézkedéseket vezetett be Oroszországgal szemben. Brüsszel azt válaszolta, hogy Washington álláspontjától függetlenül fenn kívánja tartani önálló szankciós politikáját.
Az EU a héten fogadta el 16. szankciós csomagját. Csütörtökön Trump is aláírta az Oroszország elleni szankciókat meghosszabbító végrehajtási rendeletet.
A Kreml többször is törvénytelennek ítélte a nyugati korlátozásokat. Putyin a múlt héten azt mondta, hogy a szankciók valójában Oroszország gazdasági és technológiai szektorának megerősödését eredményezték, elősegítve a hazai vállalkozások és tudományos intézmények szorosabb együttműködését. Azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati vállalatok esetleges visszatérését Oroszországba gondosan szabályozni kell a hazai iparágak védelme érdekében.
