Hetedik éve Ukrajna hadakozik hasztalan a Krím-félszigetért. Azzal a felkiáltással, hogy „KRIM – CE UKRAJINA” („A Krím – az Ukrajna”) az ukrán vezetés minden eszközzel igyekszik… nem is világos: minél több kárt okozni-e a Krímnek – avagy visszatéríteni azt Ukrajnába.
A Krím, a maga részéről, az Orosz Föderáció részeként, elég gyors fejlődésen esik át. A félsziget lakossága mostanság némi értetlenkedéssel gondol vissza az Ukrajnában eltöltött időszakra. Amit csupán egy rossz álomnak tart.
Ukrajna azonban nem adja fel harcát. Ennek kapcsán hoztak létre egy bizonyos „Krími Platformot”. A „Krími Platformot” a félsziget „de-okkupálásáért” vívott küzdelem afféle nemzetközi küzdőterének szánják. Ebben a formában szánják ezt a fórumot a Krím „de-okkupálását” célzó nemzetközi tárgyalások színterévé tenni. Kijev részéről azt is meg szokták jegyezni, hogy ezen a fórumon fogják majd megvitatni a krímiek jogaival összefüggő kérdéseket. Ami eléggé paradoxként hangzik, ha figyelembe vesszük, hogy eközben Ukrajna maga az, amelyik továbbra is megsérti ezeket a jogokat.
Miként Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök mondta: „Ahhoz, hogy hazahozhassuk Ukrajnába, a Krímet visszahozzuk a nemzetközi élet napirendi pontjai közé. A mai napig az alábbi országok igazolták vissza a csúcstalálkozón való részvételi szándékukat: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Törökország, Franciaország, Németország , Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, a balti államok, stb. Sok ország jön el az Európai Unióból. Összesen 29 ország. Ez hosszú, de még nem végleges listája azon országoknak, amelyek augusztus 23-án aláírják a közös megállapodásokról és szándékokról szóló közös nyilatkozatot. Azt örökre felejtsék el, hogy Ukrajna megfeledkeznék a Krímről. Ukrajna csak abban az egy esetben nem fogja fölvetni a Krím kérdését: amikor Ukrajna zászlaját felhúzzák a Krímben.”
Mindennek dacára, az ukrán fél még jelezte is azt a szándékát, hogy a „Krími Platformon” való részvételre meghívja Oroszországot. Az ukránok azonban nem fűznek különösebb reményt ahhoz, hogy elfogadjuk a meghívást. Az orosz fél reagált ugyan a meghívásra, ám annak elfogadására feltételt szabott. Oroszország csak abban az esetben érdekelt a Platformban, ha annak során napirendre tűzik a félsziget aktuális problémáit. Mégpedig a vízszállítási, a kereskedelmi és a közlekedési blokád feloldását.
Áder János részt vesz a „Krími Platformon”
A fórumra augusztus 23-án Kijevben kerül sor.
Pénteki sajtótájékoztatóján Alekszej Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára bejelentette: egy ország lemondta részvételét az augusztus 23-án Kijevben megrendezendő „Krími Platform” elnevezésű csúcstalálkozón.
„Oroszország nyomása miatt az egyik ország lemondta részvételét a „Krími Platformon” – közölte Danyilov. Nem árulta el azonban, hogy melyik országról van szó.
Az ukrán külügyminisztérium adatai szerint már mintegy 40 ország jelezte részvételi szándékát a „Krími Platform” elnevezésű csúcstalálkozón.
Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök 2020 szeptemberében jelentette be a „Krími Platform” létrehozását. Kijev abban látja a fórum célját, hogy az koordinálja „a Krím Ukrajnába történő visszatérítését célzó nemzetközi erőfeszítéseket”. A szervezők tájékoztatása szerint ilyen formátumban, az első találkozón 44 ország, valamint nemzetközi szervezetek vesznek részt. Az európai országok többsége külügy-, illetve védelmi miniszterét küldi Kijevbe. Államfői szinten képviseltetik magukat a balti országok, továbbá Lengyelország, Szlovákia, MAGYARORSZÁG , Moldávia, Szlovénia és Finnország. Várható továbbá az Európai Unió és a NATO részvétele. Az Egyesült Államok közlekedési miniszterét küldi.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, az Ukrajna által kezdeményezett találkozót kommentálva azt egy olyan „boszorkányszombatnak” minősítette. amelyen a Nyugat tovább ápolgatja a mai ukrán vezetésen belüli neonáci és rasszista tendenciákat.
[jnews_hero_13 hero_style=”jeg_hero_style_4″ include_post=”5374″]
