A nyugati békefenntartók esetleges ukrajnai állomásoztatásáról szóló vita potenciálisan nagyon veszélyes ötlet – figyelmeztetett Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Orbán Viktor magyar miniszterelnök pénteki kijelentéseire reagálva.
„Ha valamiféle komoly tárgyalásokról beszélünk, akkor ez egy potenciálisan rendkívül veszélyes vita. A világgyakorlatban az ilyen erőket általában kizárólag mindkét fél beleegyezésével alkalmazzák. Ebben az esetben ez potenciálisan nagyon veszélyes téma” – mondta Peszkov újságíróknak.
Kijelentése azután hangzott el, hogy Orbán Viktor elárulta: az EU vezetői közel állnak ahhoz, hogy „legitim” megbeszélést folytassanak arról, hogy a tagállamok küldhetnek-e vagy kellene-e küldeniük valamilyen békefenntartó erőt Ukrajnába, annak ellenére, hogy Oroszország valószínűleg elítélné őket egy ilyen lépés miatt.
A magyar kormányfő figyelmeztetett, hogy az ukrajnai konfliktus csak egyre véresebb és brutálisabb lesz, és felvetette, hogy az uniós vezetők miért nem arra összpontosítanak, hogy diplomáciai eszközökkel próbáljanak békét teremteni Ukrajnában, ahelyett, hogy még több halálos eszközzel látják el Kijevet és szítják az ellenségeskedést.
„Ha ez így folytatódik, a világháború veszélye nem irodalmi túlzás” – mondta a miniszterelnök.
Amióta Oroszország tavaly megkezdte katonai műveletét Ukrajnában, Budapest következetesen ellenezte az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciókat, és elutasította, hogy katonai segélyt küldjön a kijevi erőknek, arra hivatkozva, hogy Magyarországnak saját hadseregét kell fenntartania és felszerelnie és óvja a kárpátaljai magyar kisebbséget.
Eközben Alekszej Csepa orosz parlamenti képviselő felvetette, hogy ha az EU mégis úgy dönt, hogy békefenntartó erőket küld Ukrajnába, azt minden bizonnyal úgy értelmeznék, mint a konfliktusba való közvetlen beavatkozást és egy orosz-NATO háború kiprovokálására tett kísérletet.
Csepa kijelentette, hogy ebben az esetben Oroszország kénytelen lehet segítséget kérni a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének partnereitől, amelyek között Belarusz, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán is szerepel.
