Oroszország a harcok helyett a béketárgyalásokat részesítené előnyben Ukrajnával, de a Kijev és nyugati támogatói által képviselt álláspontok miatt nem lát lehetőséget erre – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
A tisztségviselő szerdán emlékeztette az újságírókat arra, hogy az ukrán törvények „megtiltják az ukrán elnöknek, hogy [bármilyen] párbeszédet folytasson velünk”.
„Azokban a körülményekben, amelyek között a nyugatiak láthatóan nem hajlanak arra, hogy Kijev bármilyen rugalmasságot mutasson a kérdésben, nem mondhatjuk, hogy jelenleg lehetőség van a tárgyalásokra” – tette hozzá.
Októberben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta a Biztonsági és Védelmi Tanács rendeletét, amely megtiltott minden tárgyalási lehetőséget Oroszországgal, amíg annak elnöke, Vlagyimir Putyin hivatalban van. Magas rangú ukrán tisztviselők kijelentették, hogy a Moszkvával való tárgyalások csak azután lehetségesek, hogy Kijev átveszi az ellenőrzést az összes olyan terület felett, amelyet szuverenitása alá tartozónak tekint, beleértve a Krím félszigetet is.
Moszkva közölte, hogy április elején a fegyverszünet aláírásának küszöbén állt Kijevvel, miután áttörést értek el a Törökország által közvetített isztambuli tárgyalásokon. Az ukrán kormány azonban hirtelen fordulatot tett, ami Oroszország szerint a nyugati beavatkozás eredménye.
Az Egyesült Államok politikai céljává nyilvánította Oroszország ukrajnai „stratégiai vereségét”, és ígéretet tett arra, hogy Kijevnek „addig segít, amíg szükséges” a katonai győzelem eléréséhez. Moszkva szerint Washington és szövetségesei proxy-háborút folytatnak az ukrán nép kárára, felhasználva őket.
Ajánló
Oroszország február 24-én küldött csapatokat Ukrajnába, arra hivatkozva, hogy Kijev nem hajtja végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja, hogy Donyeck és Luganszk régiónak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül. A Németország és Franciaország közvetítésével létrejött jegyzőkönyveket először 2014-ben írták alá. Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev fő célja az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős fegyveres erők létrehozására” használja fel.
Moszkva azt követeli, hogy Ukrajna hivatalosan nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik semmilyen nyugati katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt.
