Hszi Csin-ping kínai elnök felszólította az ország hadseregét, hogy álljanak készen a globális zavargások új korszakából eredő biztonsági fenyegetésekre. A Népi Felszabadító Hadseregnek keményebben kell gyakorlatoznia, hogy készen álljon a harcra – mondta.
A világ jelenleg „évszázad óta nem látott” változásokon megy keresztül, amelyek növelik az instabilitást és a bizonytalanságot, valamint hatással vannak a nemzetbiztonságra – figyelmeztetett kedden a kínai elnök, akit az állami média idézett.
Az egész hadseregnek „meg kell valósítania a párt elképzelését a hadsereg megerősítéséről az új korszakban”, azáltal, hogy energiáját a háborús harci készségek és képességek javítására összpontosítja – mondta Hszi. A hadseregnek „határozottan meg kell védenie a nemzeti szuverenitást, a biztonságot és a fejlődés érdekeit” – tette hozzá.
A kínai vezető által kiadott utasítások a Kínai Kommunista Párt múlt havi kongresszusán hozott határozatokon alapulnak – magyarázta. A gyűlésen átrendeződött a párt felső vezetése. Hszit egy szinte példátlan, harmadik ötéves ciklusra hagyták jóvá a párt és ezen keresztül az ország élén.
A párt küldötteinek tartott beszámolója során Hszi kiemelte a Tajvan, az önigazgatású kínai sziget miatti fegyveres konfliktus kockázatát. Megismételte, hogy Peking elsődleges célja a békés újraegyesítés, de figyelmeztetett, hogy Peking fenntartja a jogot a katonai erő alkalmazására, hogy megakadályozza a tajvani kormányzat esetleges függetlenségi törekvéseit.
A tajvani kérdés a Washington és Peking közötti folyamatos feszültségek egyik gyújtópontja. Joe Biden amerikai elnök szakított a stratégiai kétértelműség régóta tartó hagyományával, amikor ígéretet tett arra, hogy a kínai hadsereg támadása esetén amerikai csapatokat vet be Tajvan védelmében.
Az amerikai tisztviselők egyre inkább szuverén államként kezelik a szigetet, amit Peking közvetlen fenyegetésnek nevez az „Egy Kína” politikára nézve, amelyet Washington hivatalosan elismer.
A Biden-kormányzat felgyorsította a Tajvanra irányuló fegyverszállításokat, és egyébként is igyekszik megerősíteni az USA jelenlétét az ázsiai-csendes-óceáni térségben, amelyről azt állítja, hogy szükséges a rosszindulatú kínai befolyással szemben.
