A kereskedelmi korlátozások feloldása enyhítené a globális élelmiszerválságot az ellátási zavarok minimalizálásával és az árak csökkentésével – közölte a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pénteken közös nyilatkozatában.
„A kereskedelem megkönnyítése, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági világpiacok működésének és rugalmasságának javítása… kulcsfontosságú” – fogalmaztak.
„A 2008-as válság megtanított minket arra, hogy a globális kereskedelmi korlátozások bevezetése közvetlenül az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet. Az exportkorlátozások megszüntetése és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési eljárások elfogadása segít minimalizálni az ellátási zavarokat és csökkenteni az árakat.”
A közös nyilatkozatot a Világbank honlapján tették közzé, és a Világbank elnöke, David Malpass írta, valamint Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója, Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO főigazgatója és David Beasley, a Világélelmezési Program ügyvezető igazgatója.
Megállapították, hogy a Covid-19 világjárvány, a nemzetközi ellátási láncok zavarai és Oroszország ukrajnai katonai műveletének következményei súlyos zavarokat okoztak az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacokon. A Világélelmezési Program (WFP) szerint jelenleg 82 országban mintegy 345 millió embert fenyeget az élelmezésbiztonság hiánya.
A helyzetet súlyosbítja, hogy mintegy 25 országban élelmiszerexport-korlátozások vannak érvényben, amelyek a globális élelmiszer-kereskedelem több mint 8%-át érintik, a műtrágyaárak pedig az elmúlt évben megduplázódtak.
A kereskedelmi korlátozások feloldása mellett a tisztviselők szerint az élelmiszerválságot úgy is enyhíteni lehetne, ha a legkiszolgáltatottabb országok azonnali támogatást kapnának a humanitárius célú élelmiszervásárlás megkönnyítésével. A termelés fokozása és az éghajlatváltozással szemben ellenálló mezőgazdaságba való beruházás szintén szükséges intézkedésnek tekinthető – mondták.
A nyilatkozat szerzői hangsúlyozták azt is, hogy diplomáciai megoldást kell találni az ukrán gabona- és műtrágyaszállításra, amely jelenleg az országban zajló konfliktus miatt akadozik. Volodimir Zelenszkij elnök június elején azt mondta, hogy a válság miatt akár 25 millió tonna mezőgazdasági termék szállításának akadozásáról lehet szó.
Kijev és nyugati szövetségesei azzal vádolták Oroszországot, hogy megakadályozza ezeknek a termékeknek az országból való távozását, de Moszkva többször is tagadta a vádakat. Azt állítja, hogy ukrán csapatok aláaknázták azokat a kikötőket, ahol a mezőgazdasági termékeket szállító hajók állomásoznak, és így lehetetlenné tették azok elindulást. Ezen a héten Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ küldöttségei Isztambulban tárgyaltak a helyzetről. A megbeszélések részleteit még nem hozták nyilvánosságra, de a The Wall Street Journal című lap szerint tervben van, hogy az ukrán flotta kíséretében három kikötőből kiengedik a hajókat. Tűzszünetet hirdetnek, hogy a hajók elindulhassanak, Törökország pedig ellenőrizni fogja a gabonáért érkező üres hajókat.
Oroszország kitart amellett, hogy az Ukrajnával kapcsolatos nyugati szankciók vezettek az élelmiszerválság súlyosbodásához és az ásványi műtrágyaellátási problémákhoz. Bár ezeket a termékeket hivatalosan nem szankcionálták, az ezeket előállító cégek tulajdonosai közül néhányat korlátozások alá vontak, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint „megnehezíti a szerződéskötést és bonyolítja a pénzügyi tranzakciókat”. A közelmúltban azt mondta, hogy az ország a szankciók feloldásáért cserébe növelheti a mezőgazdasági termékek és műtrágyák globális piacra jutását.
