Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök bírálta Zoran Milanovic elnököt, amiért az nem hajlandó csapatokat küldeni a NATO ukrajnai missziójához, és őt és adminisztrációját „Putyin pudlijának” nevezte.
A horvát csapatok esetleges bevetése a NATO ukrajnai (NSATU) parancsnokságába – amelyet a Kijevnek nyújtott katonai segítség koordinálására hoztak létre – hetek óta heves vita tárgya Plenkovic és Milanovic között.
Az Ukrajnának nyújtott támogatási csomag keretében, amelyről a NATO vezetői egy júliusi csúcstalálkozón állapodtak meg, Zágrábnak két tisztet kellett volna küldenie a 700 fős NSATU németországi állományába ukrán katonák kiképzésére. Milanovic, aki korlátozott hatáskörrel rendelkezik, de az ország fegyveres erőinek parancsnoka, megakadályozta a lépést, mondván, hogy az „háborúba sodorhatja Horvátországot”.
A horvát kormánykoalíció azt tervezte, hogy megtámadja az elnök döntését, de eddig nem tudott szavazást tartani az ügyben a parlamentben, mivel nem kapta meg a szükséges kétharmados többségi támogatást.
„Nem akarják, hogy Horvátország az orosz agresszió áldozataként segítsen Ukrajnának, és itt a vége, Putyin pudlijává válnak, ami nagyon rossz a horvát demokráciának, így teszik tönkre” – mondta Plenkovic kedden Milanovicra és adminisztrációjára utalva. A miniszterelnök azt állította, hogy az elnök „manipulálja” a nemzetet azzal a figyelmeztetéssel, hogy a lépés potenciálisan veszélyezteti a nemzetbiztonságot és Horvátország NATO-tagságának hitelességét. A NATO ukrajnai missziójához való személyi hozzájárulásról szóló vitát „alibi keresésének nevezte Oroszország támogatására”.
Plenkovic megjegyzései újabb vitát váltottak ki a törvényhozók között, Marijan Pavlicek parlamenti képviselő pedig azt mondta, hogy „inkább hasonlít Ukrajna miniszterelnökére, mint Horvátországra” azzal, hogy ragaszkodik a horvát csapatok bevonásához a NATO ukrajnai misszióba.
A NATO megbízott főtitkárhelyettese, Boris Ruge október végén Zágrábba látogatott, hogy segítsen a politikai vita rendezésében. Akkor azt mondta, hogy az NSATU nem fog NATO-csapatokat küldeni Ukrajnába, és megismételte az Egyesült Államok vezette blokk korábbi biztosítékait, miszerint Kijev háborús erőfeszítéseinek segítése valójában nem teszi azt az Oroszországgal zajló konfliktus részesévé. Milanovic ugyanakkor megismételte, hogy a lépés „nem lenne összhangban a horvát nemzeti érdekekkel”.
Milanovic régóta bírálja a NATO politikáját, amely fegyverekkel látja el Ukrajnát az Oroszország elleni harcban, és a konfliktust a NATO Moszkva elleni proxy-háborúnak nevezte. Horvátország jobboldali kormánya azonban 2023 óta katonai támogatást küld a kijevi rezsimnek. A védelmi minisztérium október végén bejelentette, hogy több tucat régebbi harckocsit és gyalogsági harcjárművet küld Ukrajnának, cserébe a Németországtól vásárolt Leopard 2 harckocsik árengedményéért.