A horvát elnök elutasította, hogy katonákat küldjön a NATO Ukrajna-misszióba
Megosztás
Megosztás
Zoran Milanovic horvát elnök elutasította, hogy csapatokat vezényeljen a Kijevnek nyújtott katonai támogatást biztosító NATO-parancsnoksághoz, arra hivatkozva, hogy ez Zágrábot közvetlen konfliktusba sodorná Moszkvával.
A volt jugoszláv köztársaság 2009 óta tagja az Egyesült Államok irányította szövetségnek. Jobboldali kormánya fegyvereket és helikoptereket küldött Ukrajnába, a szociáldemokrata elnök tiltakozása ellenére.
„Amíg én vagyok az elnök és a főparancsnok, a horvát katonák, tisztek és altisztek nem vesznek részt olyan tevékenységekben, amelyek Horvátországot háborúba vonnák” – mondta Milanovic csütörtökön.
Milanovic visszautasította, hogy személyi állományt adjon a NATO Biztonsági Segítségnyújtás és Kiképzés Ukrajnának (NSATU) elnevezésű parancsnokságához, amelyet a szövetség a Kijevnek nyújtott katonai segélyek koordinálására hozott létre. Zágrábnak egy maroknyi tisztet kellett volna küldenie a németországi Wiesbadenben működő, 700 fős NSATU állományába.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök azzal vádolta az elnököt, hogy „tovább szigeteli Horvátországot a nemzetközi színtéren, és lerombolja NATO-tagként a hitelességét”.
Közben a NATO emlékeztette Milanovicot, hogy a parancsnokságról a júliusi washingtoni csúcstalálkozón állapodtak meg, és hogy az nem járna csapatok Ukrajnába küldésével. Az Egyesült Államok vezette blokk azzal érvelt, hogy a több százmilliárd dollár elköltése Kijev fegyverkezésére, kiképzésére és ellátására a háborús erőfeszítésekhez valójában nem teszi azt az Oroszországgal elleni konfliktus részesévé.
„Akár egy katonáról, akár százról van szó, bárhol is legyenek, ez közvetlen parancsnoki támogatást jelentene egy olyan háborús félnek, amely nem NATO-tag, ami a horvát nemzeti érdekek szempontjából kívül esik” – válaszolta Milanovic csütörtökön, hogy
”Horvátországnak kötelessége segíteni a szövetségeseket, amit eddig is tettünk. Minden más azt jelenti, hogy belekeveredünk egy háborúba, amit nem fogok megengedni”.
Emlékeztette a szövetséget, hogy Zágráb azzal bizonyította elkötelezettségét, hogy csaknem megduplázta a horvát csapatok létszámát a NATO határőrizeti erőiben, 300-ról 520-ra.
„Kizárólag a horvát népnek felelek, nem pedig Washingtonnak és Brüsszelnek” – mondta Milanovic.
A horvát alkotmány értelmében Milanovicnak joga van megtiltani a csapatok külföldre vezénylését. A kabinet kétharmados parlamenti szavazással felülbírálhatná az elnököt, de a kormánykoalíciót a 151 törvényhozóból csak 78 támogatja.
Milanovic régóta bírálja a NATO politikáját, amely fegyverekkel látja el Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. Emellett bírálta az EU bánásmódját olyan tagállamokkal szemben, mint Lengyelország és Magyarország, és azzal vádolta Brüsszelt, hogy „fogyatékos” gyerekként kezeli Horvátországot.Közben a NATO emlékeztette Milanovicot, hogy a parancsnokságról a júliusi washingtoni csúcstalálkozón állapodtak meg, és hogy az nem járna csapatok Ukrajnába küldésével. Az Egyesült Államok vezette blokk azzal érvelt, hogy a több százmilliárd dollár elköltése Kijev fegyverkezésére, kiképzésére és ellátására a háborús erőfeszítésekhez valójában nem teszi azt az Oroszországgal való konfliktus részesévé.
„Akár egy katonáról, akár százról van szó, bárhol is legyenek, ez közvetlen parancsnoki támogatást jelentene egy olyan háborús félnek, amely nem NATO-tag, ami a horvát nemzeti érdekek szempontjából kívül esik” – válaszolta Milanovic csütörtökön, hogy ”Horvátországnak kötelessége segíteni a szövetségeseket, amit eddig is tettünk. Minden más azt jelenti, hogy belekeveredünk egy háborúba, amit nem fogok megengedni”.
Emlékeztette a blokkot, hogy Zágráb azzal bizonyította elkötelezettségét, hogy csaknem megduplázta a horvát csapatok létszámát a NATO határőrizeti erőiben, 300-ról 520-ra.
„Kizárólag a horvát népnek felelek, nem pedig Washingtonnak és Brüsszelnek” – mondta Milanovic.
A horvát alkotmány értelmében Milanovicnak joga van megtiltani a csapatok külföldre vezénylését. A kabinet kétharmados parlamenti szavazással felülbírálhatná az elnököt, de a kormánykoalíciót a 151 törvényhozóból csak 78 támogatja.
Milanovic régóta bírálja a NATO politikáját, amely fegyverekkel látja el Ukrajnát az Oroszország elleni harcban. Emellett bírálta az EU bánásmódját olyan tagállamokkal szemben, mint Lengyelország és Magyarország, és azzal vádolta Brüsszelt, hogy „fogyatékos” gyerekként kezeli Horvátországot.
