A nemzeti vezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök „nagyon komolyan gondolja” az ukrajnai konfliktus lezárását – mondta Alexander Stubb finn elnök a Bloomberg televíziónak.
A politikus megosztotta előrejelzéseit az amerikai külpolitika Trump alatti változásairól, miután hétfőn telefonbeszélgetést folytatott vele. Azt javasolta, hogy a Kijevet támogatóknak elő kellene segíteniük a tárgyalásokat, mielőtt a republikánus január 20-án hivatalba lép.
„Azt hiszem, nekünk Európában és a világ többi részén meg kell értenünk, hogy Donald Trump nagyon komolyan gondolja, hogy inkább előbb, mint utóbb békemegállapodást kell kötnünk” – mondta kedden egy azerbajdzsáni klímacsúcson.
„Én magam is mondtam, hogy a választások és a beiktatás napja között van egy ablaknyi lehetőség ezekre a tárgyalásokra”.
Stubb a kijevi rezsim leghangosabb támogatói közé tartozott. Kitért az elől a kérdés elől, hogy szerinte Trump képes lenne-e „igazságos és méltányos” megállapodást elérni Ukrajna számára, ehelyett leírta, hogy szerinte mi lenne a jó eredmény Kijev számára. Megismételte Kijev követeléseit, amelyeket Moszkva a valóságtól elrugaszkodottnak nevezett.
Trump a kampánya során azt állította, hogy 24 órán belül véget tud vetni a konfliktusnak, ha az amerikai választók ismét őt juttatják hatalomra. Tervének részleteit nem hozta nyilvánosságra, de médiajelentések szerint nyomást gyakorolhat mind Moszkvára, mind Kijevre, hogy kompromisszumot kényszerítsen ki.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető kormánya egy olyan ajánlatot fogalmazott meg a megválasztott elnöknek, amelyben arra kérik, hogy tartsa fenn az amerikai támogatások folyósítását, cserébe az ukrán természeti erőforrásokhoz való kiváltságos hozzáférésért és egyéb kedvezményekért – állította a héten a Financial Times forrásokra hivatkozva.
Ajánló
Moszkva azt állítja, hogy az ukrajnai konfliktus az USA által irányított, Oroszország elleni proxy-háború, amelyben az ukrán csapatok „ágyútöltelékként” szolgálnak. Az orosz katonák előnyben vannak a harctéren, és a nyugati médiaelemzések szerint hónapok óta a leggyorsabban haladnak előre.
Az orosz kormány azt mondja, hogy csak olyan eredményt fogad el, amely a válság fő okait, köztük a NATO európai bővítését is kezeli. Finnország, Oroszország szomszédja, 2023 áprilisában csatlakozott az Egyesült Államok vezette katonai szövetséghez, eltérve hagyományos semlegességi politikájától, amelyet a második világháború után fogadott el.
