Petr Pavel cseh elnök szerint a NATO lehetővé tehetné Ukrajna tagságát anélkül is, hogy az ország teljes területét vissza kellene szereznie Oroszországtól.
Ukrajna hivatalosan 2022 szeptemberében kérte felvételét az Egyesült Államok irányította szövetségbe, az Oroszországgal fennálló konfliktusára hivatkozva. A szövetség a konfliktus rendezéséig kizárta Ukrajna felvételét, helyette a Kijev és az egyes tagállamok közötti kétoldalú biztonsági paktumot választotta. Ezek a paktumok nem rendelkeznek a NATO-alapokmány 5. cikkének erejével, amely kimondja, hogy az egyik tag elleni támadást a szövetség egésze elleni támadásként kell kezelni.
Pavel, aki 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságát vezette, ugyanakkor azzal érvelt, hogy Kijevnek nem biztos, hogy vissza kell foglalnia az összes elvesztett területét ahhoz, hogy taggá válhasson.
„Nem hiszem, hogy a teljes terület feletti ellenőrzés teljes helyreállítása előfeltétel. Ha van demarkáció, akár egy adminisztratív határ, akkor ezt az adminisztratív határt ideiglenesnek tekinthetjük, és felvehetjük Ukrajnát a NATO-ba azzal a területtel, amelyet akkor ellenőrizni fog” – mondta Pavel a Novinky.cz hírportálnak hétfőn.
Pavel példaként Nyugat-Németországra mutatott rá, amely 1955-ben csatlakozott a NATO-hoz, amikor „Németország felosztását a nyugati államok nem fogadták el”, Kelet-Németországot pedig „a Szovjetunió megszállta”. Németország végül a berlini fal leomlása és a szovjet blokk összeomlása után újraegyesült.
„Úgy gondolom tehát, hogy mind technikailag, mind jogilag létezik megoldás arra, hogy Ukrajna csatlakozhasson a NATO-hoz anélkül, hogy a NATO konfliktusba kerülne az Orosz Föderációval” – érvelt a cseh elnök.

Pavel a múltban is éles álláspontot képviselt Oroszországgal kapcsolatban, keményebb szankciókat sürgetett Moszkva ellen, és azt mondta, hogy nem kellene korlátozni, hogy a nyugati országok milyen fegyvereket küldenek Ukrajnának.
Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszországnak át kell adnia az ellenőrzést öt korábbi ukrán régió felett, köztük a Krím felett, amely a népszavazás során egyesült újra Oroszországgal, amelyet Ukrajna és a Nyugat nem volt hajlandó elismerni. Moszkva eközben hangsúlyozta, hogy Ukrajnának le kell mondania minden területi követeléséről ahhoz, hogy a jövőbeni béketárgyalások sikerrel járjanak.
Oroszország régóta ellenzi a NATO folyamatos keleti terjeszkedését, és a jelenlegi konfliktus egyik fő forrásának Ukrajna szövetséghez való csatlakozási törekvését nevezte meg. A Vlagyimir Putyin orosz elnök által előterjesztett feltételek szerint Ukrajnának hivatalosan semleges országgá kell válnia, és korlátoznia kell hadserege méretét.