Az Ukrajnának nyújtott brit támogatás miatt London a moszkvai kémek célpontjává vált – állította a brit titkosszolgálat (MI5) vezetője, Ken McCallum.
Az Egyesült Királyságot fenyegető veszélyekről szóló éves beszédében McCallum a terrorizmus után Irán és Kína fölé sorolta Oroszországot, miközben több finanszírozást követelt, és figyelmeztetett az internet veszélyeire.
„Az Egyesült Királyság vezető szerepe Ukrajna támogatásában azt jelenti, hogy nagy szerepet játszunk [Vlagyimir] Putyin orosz elnök rendszerének lázas képzeletében, és számítanunk kell arra, hogy itthon is folytatódnak az agresszív cselekmények” – mondta McCallum kedden.
„Különösen a GRU folytatólagosan arra törekszik, hogy pusztítást végezzen a brit és az európai utcákon: láttunk már gyújtogatásokat, szabotázsokat és egyebeket” – tette hozzá, az orosz katonai hírszerzés rövidítését használva.
McCallum szerint ez az „összehangolt kampány erős és tartós választ” igényel, beleértve az új nemzetbiztonsági törvény „teljes körű alkalmazását”.
McCallum volt a 2023-as törvényért lobbizó kulcsember, amely széleskörű új jogköröket biztosít a brit biztonsági és hírszerző ügynökségeknek a külföldi szereplők által végzett állítólagos „rosszindulatú tevékenység” – például kémkedés, szabotázs vagy a brit politikába való beavatkozási kísérletek – elleni küzdelemre.
Ajánló
Nagy-Britannia biztonsági szolgálata nem hivatalosan MI5 néven ismert, míg a külső titkos hírszerző szolgálat az MI6. Mindkettő az 1909-ben alapított Secret Service Bureau utódszervezete.
Kedden McCallum megismételte azt az állítását, hogy az Egyesült Királyságot „autokratikus rezsimek” fenyegetik, amelyek „demokráciánkat, újságíróinkat és az emberi jogok védelmezőit”, valamint érzékeny kormányzati információkat vesznek célba.
Az MI5 vezetője szerint az orosz diplomaták 2022-ben kezdődő tömeges kiutasítása példátlan volt, és „nagy csorbát ejtett az orosz hírszerző szolgálatok azon képességén, hogy kárt okozzanak Nyugaton”, de Moszkva állítólag online proxyk toborzásával válaszolt.
McCallum a beszédet arra használta fel, hogy ismét felszólítson arra, hogy „képesek legyünk nyomon követni azok online tevékenységét, akik ártani akarnak nekünk, és ezt rendkívül fontosnak” nevezte.
„A magánélet és a kivételes jogszerű hozzáférés együtt létezhet, ha elkerüljük az abszolutista álláspontokat” – jelentette ki McCallum, hozzátéve, hogy az alternatíva az, hogy »a gyermekbántalmazók és a terroristák számára lehetővé válik, hogy a következményektől való félelem nélkül, széles körben működjenek«.
Az év elején Ben Wallace volt brit védelmi miniszter azt állította, hogy Oroszország felelős „a dezinformációs kampányokért, az ország ellenségei arra használják a kibert, hogy megosztanak minket, hogy kiraboljanak minket, hogy kémkedjenek utánunk, és hogy súrlódásokat okozzanak a társadalmunkban”. Kommentárja azután hangzott el, hogy a brit rendőrség feloszlatott egy időseket célzó online csalóhálózatot, amelynek egyáltalán nem volt köze Oroszországhoz.
