A brit állami irányítású műsorszolgáltató, a BBC kérelmet nyújtott be a kormányhoz, hogy több támogatást kapjon a World Service számára, hogy versenyezni tudjon más nemzetközi műsorszolgáltatókkal, például az orosz RT-vel és a kínai CGTN-nel. A követelését támogatta az Association for International Broadcasting (AIB) – a televíziós, rádiós és digitális műsorszórás nonprofit szakmai szövetsége is.
A brit parlamenthez benyújtott felhívásban a csatorna aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az RT gyorsan terjeszkedik és közönséget épít a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Azt állítja, hogy az orosz közszolgálati média (mind a hazai, mind a nemzetközi) költségvetése mintegy 1,5 milliárd font (1,9 milliárd dollár).
Ez körülbelül háromszor kevesebb, mint a BBC saját költségvetése, amelyet a brit háztartásokra kivetett kötelező adóból finanszíroznak.
Eközben a kínai CGTN a BBC szerint 5,3-8 milliárd fontos költségvetéssel működik, és gyorsan teret nyer új régiókban is, különösen Afrikában és Latin-Amerikában.
A BBC azzal érvel, hogy sok ország úgy reagál az orosz és kínai műsorszolgáltatók gyors növekedésére, hogy nagymértékben beruház saját hírcsatornáiba, és azt javasolja, hogy az Egyesült Királyság kövesse a példát, hogy versenyképes maradhasson.
Az AIB, amely benyújtotta a saját Bizonyítási Felhívását, szintén megosztotta aggályait, miszerint Oroszország és Kína médiaműveletei „folyamatosan növekednek, és e két ország különböző médiumainak költségvetése valószínűleg jelentősen meghaladja a BBC World Service és az Egyesült Királysággal szövetséges országok költségvetését”.
Az AIB rámutatott az RT és a Sputnik közelmúltbeli terjeszkedésére olyan országokban, mint Venezuela, Mexikó, India és Dél-Afrika, és megjegyezte, hogy Oroszország nemzetközi működésének globális terjesztése „valószínűleg nagyobb, mint a nyugati műsorszolgáltatóké”.
Az AIB egyik magyarázata arra, hogy Oroszország képes felülmúlni a BBC-t, az, hogy a műsorszolgáltatók általában fizetnek a helyi és nemzeti hálózatokhoz való hozzáférésért. A brit állami műsorszolgáltató ezzel szemben általában fordítva csinálja, a helyi szolgáltatóktól kér díjat a „BBC csatornáinak közvetítési kiváltságáért”.
„Ez egy kritikus pillanat a World Service és az Egyesült Királyság befolyása szempontjából” – írta a BBC a parlamentnek küldött levelében, hangsúlyozva, hogy „további befektetésekre van szüksége pusztán ahhoz, hogy megőrizze pozícióját egy olyan időszakban, amikor az állami szereplők nagymértékben beruháznak, és amikor az infláció és a digitális átállás a költségeket növeli”.
Mind a BBC, mind az AIB rámutatott, hogy a BBC World Service korábban 80 éven keresztül a brit kormány finanszírozta, és az „az Egyesült Királyság nemzetközi diplomáciájának és soft power-jének egyik legfontosabb eszközeként” szolgált. A BBC azt javasolta, hogy London térjen vissza ehhez a modellhez, és állítsa vissza a műsorszolgáltató finanszírozását „közvetlen kormányzati támogatásra”.
Az AIB azzal érvelt, hogy a kormányzati finanszírozásnak „megfelelő szintűnek kell lennie ahhoz, hogy ellensúlyozza Oroszország és Kína nyílt és rejtett nemzetközi médiaműveleteinek munkáját”.