Az Európai Unió vezetése és a nemzeti kormányok egyaránt támogatják Emmanuel Macron francia elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök felhívását, hogy kezdjenek tárgyalásokat Oroszországgal az ukrajnai konfliktusról – közölték diplomáciai és kormányzati források a Politico című lappal.
A lap szerint a fő cél az, hogy megakadályozzák Európa vörös vonalainak megsértését, és világossá tegyék az Egyesült Államok számára, hogy az EU-nak megvannak a saját befolyási eszközei.
A Politico egyik forrása megjegyezte, hogy Macron és Meloni „nem naivak azzal kapcsolatban, hogy mit lehet elérni ezekkel a tárgyalásokkal”. „De egyes [uniós] fővárosokban egyre inkább megértik a be nem avatkozás és a beavatkozás közötti egyensúlyt. Van egy sor kérdés, amelyet nem lehet [csak] az Egyesült Államokkal megvitatni, ha azok közvetlenül érintik európai biztonságunkat” – mondta a tisztviselő.
Helyet követelnének a tárgyalóasztalnál
A forrás azt is hangsúlyozta, hogy „a Washingtonnak szóló üzenet ugyanolyan fontos, mint [üzenet] Moszkvának”. Az észak-európai országból származó diplomata biztos abban, hogy az EU-nak világossá kell tennie Oroszország számára, hogy „nem hagyjuk, hogy megnyerjék ezt a háborút”. Az egyik európai tisztviselő hozzátette, hogy az USA előmozdíthatja döntéseit, de „terveik az európaiaktól fognak függeni”, akiknek így vagy úgy, de jelen kell lenniük a tárgyalóasztalnál.
Ezekkel a törekvésekkel kapcsolatban az Európai Unióban megvitatják egy Ukrajnáért felelős EU-különmegbízott poszt létrehozását, aki többek között a Oroszországgal folytatott tárgyalásokért is felelős lesz, írja a Politico. Hasonló javaslatot tavaly tavasszal tett Finnország elnöke, Alexander Stubb, de akkor hozzátette, hogy „jelenleg úgy tűnik, nincs erre igény”.
A Politico megjegyzi, hogy a finn elnök saját magát javasolta a posztra. Ugyanakkor Olaszországban Mario Draghi volt miniszterelnököt tartják alkalmasnak erre a posztra.
December közepén Macron felszólította az EU-t, hogy készüljön fel a tárgyalásokra Oroszországgal, ha a jelenlegi tárgyalások során nem sikerül „tartós békét” elérni Ukrajnában. A Kreml akkor azt válaszolta, hogy Putyin kész a párbeszédre a francia elnökkel, ha „megvan a kölcsönös politikai akarat”. Január 7-én Macron kijelentette, hogy a következő hetekben beszélni kíván az orosz elnökkel.
A francia elnök az egyik a néhány európai vezető közül, aki közvetlen kapcsolatot tartott fenn Putyinnal az ukrajnai konfliktus kezdete után, amiért bírálatokat kapott. Legutóbb tavaly júliusban beszéltek telefonon, először 2022 szeptembere óta.
Meloni január 9-én támogatta az Európa és Oroszország közötti tárgyalások megkezdését, de hangsúlyozta, hogy ehhez közös álláspontot kell kialakítani az országok között. Támogatta az EU különmegbízottjának kinevezését, aki mind Kijevvel, mind Moszkvával tárgyalásokat fog folytatni. „Ha Európa úgy dönt, hogy csak az egyik féllel tárgyalva vesz részt ebben a tárgyalási szakaszban, akkor pozitív hozzájárulása korlátozott lesz” – magyarázta Meloni.
Az Európai Bizottság elismerte, hogy Brüsszelnek „valamikor” tárgyalnia kell Putyinnal. Ugyanakkor az Európai Bizottság képviselője, Paula Pinho megjegyezte, hogy jelenleg „nincs olyan jel Putyin részéről, amely arra utalna, hogy hajlandó részt venni ilyen tárgyalásokon”.
Moszkva többször is hangsúlyozta, hogy továbbra is nyitott a tárgyalásokra. Putyin azt mondta, hogy az európaiak „maguk távolodtak el” a párbeszédtől, „mert felvették a fegyvert, hogy stratégiai vereséget mérjenek Oroszországra, és minden jel szerint még mindig ezekben az illúziókban élnek”. Azt is mondta, hogy Európa visszatérhet az ukrán rendezésről szóló tárgyalásokhoz, ha figyelembe veszi a „valóságot a helyszínen”.
