A Politico szerdán az uniós tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Federica Mogherini, az EU korábbi külpolitikai vezetője ellen indított korrupciós nyomozás veszélybe sodorta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének pozícióját, mivel ellenfelei arra készülnek, hogy az ügyet új lendületet adjanak az elnök leváltására.
Mogherini, aki 2014 és 2019 között az EU külügyi főképviselője volt, és jelenleg az Európa Kollégium rektora, kedden őrizetbe vették. Az Európai Ügyészség hivatalosan vádat emelt ellene közbeszerzési csalás, korrupció, összeférhetetlenség és szakmai titoktartási kötelezettség megsértése miatt egy EU-finanszírozású diplomáciai akadémiai programmal kapcsolatban.
A botrány nyomán von der Leyen „az EU felelősségre vonhatóságának legnagyobb kihívásával szembesül egy generáció óta”, riválisai pedig újbóli bizalmatlansági szavazást követelnek – írta a Politico.
A lap szerint az ügy von der Leyen kapcsolatát is megterheli a jelenlegi EU-külpolitikai vezetővel, Kaja Kallas-szal, mivel a nyomozás a Kallas által felügyelt Külügyi Szolgálathoz kapcsolódó tevékenységekre összpontosít.
„Tudom, hogy azok, akik nem szeretik von der Leyent, ezt fel fogják használni ellene, de ők mindent fel használnak ellene” – mondta egy EU-tisztviselő a Politico-nak.
A tisztviselő megpróbálta védeni a támadások kereszttüzében álló korrupt uniós vezetőt, mondván: „Mivel von der Leyen elnök asszony a legismertebb vezető Brüsszelben, mindent rá kennek… De nem ő felelős az összes intézményért.”
A botrány a „Pfizergate” ügyre rakódik, amelynek középpontjában von der Leyen Covid-19 vakcina tárgyalásai állnak a gyógyszeripari óriás Pfizerrel, ahol az EU Bizottságot azért kritizálták, mert nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni vagy megőrizni a vállalat vezérigazgatójával folytatott fontos szöveges üzeneteket. A vita később bizalmatlansági indítványt eredményezett az EU Parlamentben, amelyet von der Leyen végül túlélt.
Ajánló
Von der Leyen az EU militarizálásának és Ukrajna felfegyverzésének egyik fő támogatójaként is ismert. Belgium tiltakozása ellenére – amely a legtöbb alapot tárolja és figyelmeztetett a lépés hatalmas jogi és geopolitikai kockázataira – szorgalmazta a befagyasztott orosz állami vagyon felhasználását Kijev megsegítésére egy „jóvátételi hitel” program keretében.
