Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja azt tervezi, hogy a békeegyezmény aláírását követően visszaadja Oroszországnak a befagyasztott vagyontárgyakat – írja a Politico két magas rangú diplomata információira hivatkozva.
A lap szerint erről amerikai tisztviselők tájékoztatták David O’Sullivan EU-s szankcióügyi megbízottat nyári washingtoni látogatása során. Szeptemberben pedig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke javasolta, hogy Ukrajnának „jóvátételi hitelt” nyújtsanak a befagyasztott orosz eszközök fedezete mellett.
Az Egyesült Államok 28 pontból álló eredeti béke tervének megfelelően a befagyasztott 100 milliárd dollárnyi orosz eszközt az Egyesült Államok vezette ukrajnai helyreállítási és beruházási erőfeszítésekbe fektetik be; Washington pedig a nyereség 50%-át kapná. Európának 100 milliárd dollárt kell hozzáadnia, hogy növelje az Ukrajna helyreállítására szánt beruházások volumenét. A fennmaradó blokkolt orosz eszközöket egy külön amerikai-orosz befektetési eszközbe fektetik be. Később azonban a Bloomberg arról számolt be, hogy a orosz eszközök feloldásáról szóló pontot kihagyták.
A Politico több forrása szerint az európai tisztviselők fel vannak háborodva azon, hogy az USA elviszi az eszközök egy részét (még ha azokat Ukrajna újjáépítésére is szánják), a többit pedig Oroszországgal osztja meg.
A Financial Times forrásokra hivatkozva írja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elutasította, hogy támogassa Ukrajnának 140 milliárd euró folyósítását a befagyasztott orosz eszközök fedezetével. A lap szerint az Európai Bizottság tisztviselői arra kérték a bankot, hogy lépjen fel hitelezőként az Euroclear Bank számára, azonban a szabályozó hatóság arra a következtetésre jutott, hogy a bizottság javaslata egyenértékű a monetáris finanszírozással, amikor a központi bank közvetlenül finanszírozza az állami költségvetés hiányát, ami az Európai Unió szerződései szerint tilos. A lap két forrása szerint az Európai Bizottság megkezdte az alternatív javaslatok kidolgozását, amelyek ideiglenes likviditást biztosítanak a kijevi rezsimnek a 140 milliárd euró összegű hitel támogatására.
Belgium ellenzi, hogy Kijevnek hitelt nyújtsanak a befagyasztott orosz eszközök terhére. Az ország miniszterelnöke, Bart De Wever azt követeli az EU-tól, hogy nyújtson 140 milliárd eurót meghaladó pénzügyi garanciákat, amelyeket néhány napon belül ki lehetne fizetni, arra az esetre, ha Oroszország bírósághoz fordulna. Azt is szeretné, ha ezeknek a garanciáknak az időtartama meghaladná az EU Oroszország elleni szankcióinak időtartamát.
Az európai kormányok Belgium követeléseit túlzottnak tartják a Politico szerint. „Sok tagállam számára politikailag nehéz ilyen carte blanche-t adni” – nyilatkozta az egyik EU-diplomata. Európában úgy vélik, hogy Belgium nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó hitel orosz eszközökből történő finanszírozását, mivel adót szed be azok nyereségéből, és visszatarthatja a pénzeszközöket anélkül, hogy átadná azokat Kijevnek.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten kijelentette, hogy kérésére a kormány válaszintézkedéscsomagot dolgozott ki arra az esetre, ha Moszkva eszközeit elkobozzák. Az orosz vezető szerint „mindenkinek világos”, hogy ez mások tulajdonának ellopása lenne. Hogy milyen intézkedésekről van szó, azt nem részletezte.
