Orbán Viktor: az európai vezetők háborúba akarnak menni

Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani, megállapodtunk az oroszokkal arról, hogy „akármi is történik Oroszországban”, idén télen és a következő évben is megérkezik az a mennyiségű gáz és olaj, amire Magyarország leszerződött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton Nyíregyházán, a Digitális Polgári Körök háborúellenes gyűlésén.

„A Moszkva-Nyíregyháza járattal érkeztem” – kezdte a beszélgetést Orbán Viktor utalva arra, hogy pénteken Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

„Nafta lesz” – fogalmazott, emlékeztetve, hogy két szerződést kellett kitárgyalnia az elmúlt időszakban, közülük egyet Amerikában, hogy adjanak kivételt a meghatározott orosz cégek által szállított energiát sújtó szankciók alól.

A moszkvai tárgyalásáról pedig azt mondta: arra volt szükség, hogy garanciát kapjon az „oroszok elnökétől”, hogy „akármi is történik Oroszországban”, az a mennyiségű gáz és olaj, amelyre Magyarország leszerződött, megérkezik a télen is és a következő év során is.

„Erről sikerült megállapodnunk, tehát Európa legolcsóbb rezsiköltségét fenn tudjuk tartani” – jelentette ki.

Megjegyezte: „az jó, hogy van egy papírod arról, hogy nem vágják agyon az energiaszállításaidat, de ahhoz kell energia is, amit szállítasz, az meg az oroszoknál van.” Arra is felhívta a figyelmet, egyre több az orosz finomítókat és energialétesítményeket célzó katonai csapás, ezért nem lehet tudni, hogy „miből mennyi lesz a télen”, mert ez a háborútól függ.

A miniszterelnök a moszkvai és washingtoni tárgyalásaival kapcsolatban arról is beszélt: kisebbrendűségi érzésből nem lehet tárgyalni, és mivel az igazi erőtényezők szempontjából Magyarország sokkal lejjebb van, kell találni valamit, „alapvetően lelki természetű dolgot”, amivel magyarként egyenrangú félként lehet részt venni a megbeszéléseken.

Az Egyesült Államok esetében – folytatta – ez egyszerű dolog, hiszen jövőre ünneplik a megalapításuk 250. évfordulóját. „Fantasztikus teljesítmény. 250 év. De én egy 1100 éves ország vagyok” – fogalmazott. Az oroszokkal kapcsolatban pedig azt mondta: „háromszor nekünk jöttek” 1848-ban, az első világháborúban és 1956-ban, azaz erősebbek. „De kié ma Magyarország? Ugye?” – mondta.

Orbán Viktor az orosz elnököt egy „csúcsra járatott volt KGB-sként”, egy rendkívüli módon felkészült és minden dossziét mélységben ismerő emberként jellemezte, míg az amerikai elnökről azt mondta: ő egészen másképp tárgyal, a stratégiai kérdésekre összpontosít.

Arról, hogy az orosz elnök hogyan tekint a magyarokra azt mondta: érti, hogy nem szlávok vagyunk, „velünk úgy van, hogy ilyen furcsa fajta vagyunk”. Hozzátette: az ember a saját fajtájával szemben talán mindig többet enged meg magának, mint egy „idegen fajtájú néppel”, ezért van egy alapvető tisztelet az oroszok részéről, ami nem neki vagy a magyar kormánynak szól, hanem annak a kulturális jelenségnek, amit ők úgy értelmeznek, „hogy a magyarok, ott valahol.”

Hangsúlyozta: arra törekszenek, hogy lehetőleg ne verjék át egymást. Azzal indokolt: az oroszok úgy élik meg az elmúlt 30-40 évet, hogy őket folyamatosan átverték, a Szovjetunió szétesése óta nekik mindig ígérgettek, és a végén „rajtavesztettek”, ezért számít nekik, hogy bízhatnak-e a partnerükben.

Jelezte: az oroszokkal való tárgyalások során ezért ezt a pozíciót használja, azaz a 2009 óta az oroszokkal kötött számtalan megállapodás mindegyikét betartották, azt is, ami kényelmetlen vagy nehéz volt, és az oroszok is mindent maradéktalanul betartottak.

Kulcskérdésnek nevezte Magyarország számára, hogy a nagyhatalmak úgy tekintsenek ránk, hogy „amit a magyarokkal megállapodtak, azt be kell tartani”. „A legfontosabb dolog, amit mondhatok az orosz elnökről, hogy ez működik” – jelezte.

A kormányfő a közel másfél órán át tartó beszélgetés során arról is beszélt: Magyarországnak európai biztonsági egyensúlyra van szüksége. Azt mondta, Magyarországnak olyan erőviszonyokra van szüksége Európában, „hogy mi magyarok békében tudjunk élni, ne legyen katonai fenyegetés a fejünk fölött és a gazdasági fejlődésünket semmilyen háború ne akadályozza”.

Hangsúlyozta, azért dolgozik, hogy a háború végén „olyan helyzetben találjuk magunkat, amely Magyarország számára békét, biztonságot, folyamatos katonai védelmet és gazdasági fejlődési lehetőséget ad”. Mint mondta, a magyaroknak azért kell „belematatniuk” a béketárgyalásokba, hogy a végén, amikor létrejön egy új európai biztonsági rendszer, az nehogy olyan legyen, amely nekünk rossz.

Jelezte, hogy az orosz elnökkel folytatott tárgyalásai során törekedett arra, hogy teret nyisson az elmúlt 15 évben megerősödött magyar vállalatok előtt.

„Két-három komoly üzlet előtt kinyitottuk az ajtót, aztán majd a MOL-osok, meg a többiek mit tárgyalnak, az már egy üzleti kérdés, az nem a magyar kormány dolga” – mondta.

Úgy értékelt: a brüsszeliek egy Brüsszel-párti kormányt akarnak Magyarországon. Szerinte nagyon sok gondot okoz Brüsszelben az, hogy Magyarországnak vannak nemzeti érdekei, és ezeket nem hajlandó alárendelni a brüsszeli bürokrácia érdekeinek. Példaként a migrációt említve hozzátette: Brüsszel egész Európából bevándorló kontinenst csinálna, ezzel szemben a magyarok népszavazáson döntöttek úgy, hogy „mi nem leszünk bevándorlóország”.

Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon fontos a természetes nevelés törvényeinek és értékének tiszteletben tartása. Ezzel szemben szerinte Brüsszelben olyan kontinenst akarnak, ahol „a ferdeség és annak különböző fajtái”, „a különböző furcsa dolgok” nemcsak elfogadott részei az európai életnek, hanem az a cél, hogy már kellően fiatal korban megtanítsák a gyerekeinknek, mint helyes életformát. Orbán Viktor ezt merényletnek nevezte a saját gyermekeivel, unokáival szemben.

A miniszterelnök arra szólított fel: ne engedjük, hogy Brüsszelből döntsék el, milyen kormány van Magyarországon, és ne Brüsszelben, hanem mi itt, Budapesten dönthessük el a gyerekeink jövőjét befolyásoló legfontosabb kérdéseket.