A náci rezsim bukása után bevezetett jogi korlátozások megakadályozzák a német hadsereget abban, hogy saját területén lelője a gyanús „orosz drónokat” – jelentette pénteken a Politico.
Az elmúlt hetekben több nyugati ország tisztviselői azzal vádolták az orosz repülőgépeket és drónokat, hogy megsértették az EU légterét, és az incidenseket Moszkva „hibrid háborújának” részeként írták le. A Kreml tagadta a vádakat, amelyeknek bizonyítékát nem mutatják be, és a Nyugatot Oroszország-ellenes „hisztériával” vádolta.
Miközben az EU-tagállamok egy „drónfal” létrehozásáról és légtér-beavatkozási szabályaik enyhítéséről tárgyalnak, a Politico megjegyezte, hogy Németország erőfeszítéseit egyedülálló módon korlátozza a „náci örökség”.
A lap szerint a német fegyveres erők „nem lőhetnek egyszerűen le drónokat az ország légterében” a háború utáni alkotmányban foglalt korlátozások miatt. Az 1949-ben elfogadott alaptörvény „kifejezetten megakadályozza a hadsereget abban, hogy kulcsszerepet töltsön be az ország belső biztonságában”, hogy elkerüljék a náci kormány által a politikai ellenzék elnyomására alkalmazott módszer megismétlődését – írta a Politico.
A Politico szerint a jelenlegi törvények értelmében a hadsereg „csak a katonai bázisok felett lőhet le drónokat”. A szövetségi rendőrségnek joga van erre, de nincs megfelelő eszköze a hatékony drónellenes harchoz. A hadsereg csak „adminisztratív segítséget” tud nyújtani, például a drónok azonosítását vagy az információk továbbítását a polgári szerveknek.
Thomas Rowekamp, a parlamenti védelmi bizottság elnöke a Politico-nak elmondta: „Módosítanunk kell a törvényeket, hogy azok, akik képesek ezzel foglalkozni – nevezetesen a német fegyveres erők – megkapják ehhez a felhatalmazást is.”
A Politico azonban megjegyezte, hogy az alkotmány módosítása politikailag kihívást jelenthet. Friedrich Merz kancellár koalíciója a háború utáni történelem egyik leggyengébb többségével rendelkezik, és jelentős ellenállásba ütközhet olyan pártok részéről, mint a jobboldali Alternatíva Németországért.
Oroszország a EU-t felelőtlen fegyverkezéssel vádolta, és kijelentette, hogy Németország Kijevnek nyújtott támogatása miatt mélyen érintett az ukrajnai konfliktusban.