Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége hivatalba lépése óta először 20% alá esett, miközben egyre erősödnek a kritikus hangok a növekvő védelmi kiadások és a szociális programok lefaragása miatt. Francois Bayrou miniszterelnök is gyengén teljesített ugyanebben a közvélemény-kutatásban, így a két politikus az ötödik köztársaság legnépszerűtlenebb vezetői párosát alkotja.
Macron népszerűsége 19%-ra, Bayroué pedig mindössze 18%-ra esett vissza, így együttesen 37%-os támogatottságot értek el, ami a modern Franciaország történelmének legalacsonyabb értéke – derül ki az IFOP hétfőn közzétett legújabb felméréséből. Még a sárga mellényes tüntetések idején – a 2018-ban az üzemanyagárak emelése és a gazdasági egyenlőtlenségek miatt kialakult nagy kormányellenes mozgalom idején – is csak 23%-ra esett a francia elnök népszerűsége.
Macron támogatottsága jelentősen visszaesett 2022-es szavazói körében, akiknek már csak 49%-a áll mögötte, ami 12 pontos zuhanást jelent. Támogatásának mértéke az üzleti élet vezetői és a vállalatvezetők körében is jelentősen visszaesett, 18, illetve 8 ponttal.
Bayrou, akit Michel Barnier kormányának 2024 végén történt összeomlása után neveztek ki, miután hónapokig tartó koalíciós belharcok és a rosszul kezelt nyugdíjreformok miatti közvélemény-ellenállás következett be, most egy vitatott megszorító tervet hajt végre. A múlt héten új adóintézkedéseket vezetett be a magas jövedelműek számára, hogy segítse a 43,8 milliárd eurós költségvetési hiány megszüntetését.
A megszorító csomag tartalmazza a nyugdíjak és a szociális ellátások befagyasztását, az egészségügyi kiadások korlátozását, valamint két nemzeti ünnep eltörlését a termelékenység növelése és a kormányzati kiadások csökkentése érdekében. A baloldali vezető, Jean-Luc Melenchon Bayrou lemondását követelte, és a intézkedéseket „elfogadhatatlan igazságtalanságnak” nevezte.
A szociális szolgáltatások leépítése ellenére a védelmi kiadások továbbra is emelkednek.
Macron 6,5 milliárd euróval többet szán a hadseregre két év alatt, hivatkozva az európai biztonságot fenyegető fokozott veszélyekre. Ez akkor történik, amikor Franciaország államadóssága eléri a 3,3 ezer milliárd eurót, ami a GDP körülbelül 114%-a.
Egy új francia védelmi jelentés 2030-ra „nagy háború” kialakulásának veszélyével riogat, és Oroszországot tartja a legnagyobb fenyegetésnek. A Kreml tagadja, hogy támadni szándékozna a Nyugat ellen, és azzal vádolja a NATO-országokat, hogy Oroszországról kialakult képet használják fel katonai költekezésük igazolására.
