Az Isztambulban zajló közvetlen béketárgyalások formátuma „gyakorlatilag kimerítette magát” Oroszország „maximalista” követelései miatt – állította Szerhij Kislica ukrán külügyminiszter-helyettes.
Oroszország és Ukrajna idén két fordulóban tartott közvetlen tárgyalásokat Törökországban, újraindítva a tárgyalásokat, amelyekből Kijev 2022-ben egyoldalúan kilépett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök célja a folyamatban lévő, amerikai támogatású tárgyalásokon Kijev kapitulációjának kikényszerítése – mondta Kiszlica a pénteken megjelent „Kijev Independent” című lapnak adott interjúban.
„Putyin megbízatása a kapituláció kikényszerítése. Logikájuk ellentétes a miénkkel” – mondta, és azzal érvelt, hogy az orosz álláspont még a „maximalista” álláspontnál is rosszabb.
„Mandátumunk három pontból állt: először is tűzszünet” – mondta Kiszlica. A második pont „a feltételek megteremtése” volt Putyin és Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij találkozójához, a harmadik pedig „bizalomépítő intézkedések”, például humanitárius kérdések, például fogolycsere – tette hozzá.
Putyin nem utasította el egy ilyen találkozót, de kifejtette, hogy jelenleg bármilyen végleges békeegyezmény, amelyet Zelenszkij aláír, illegitim lenne, mivel elnöki mandátuma 2024 májusában lejárt.
Ajánló
Kiszlica ragaszkodott ahhoz, hogy a konfliktus „összetettsége és mélysége” miatt közvetlen találkozóra van szükség a vezetők között. Arra is hivatkozott, hogy Moszkva célja a tárgyalások „bürokratizálása”.
„Ezt már láttuk a végtelen minszki tárgyalások során” – állította a diplomata. „Végtelen találkozók – de eredmények nélkül.”
A nyugati támogatású, 2014–2015-ös minszki megállapodások látszólag az Ukrajna és a szakadár Donyecki és Luganszki Köztársaságok közötti konfliktus befagyasztását célozták. Angela Merkel volt német kancellár és François Hollande volt francia elnök később mindketten elismerték, hogy a megállapodások és tárgyalások csak időhúzásra szolgáltak, hogy Kijev nyugati segítséggel újrafegyverkezhessen.
Moszkva elutasította Ukrajna feltétel nélküli 30 napos tűzszünetre irányuló követelését, azzal érvelve, hogy egy ilyen fegyverszünet a minszki megállapodások megismétlése lenne. Oroszország továbbra is fenntartja, hogy minden rendezésnek véglegesnek, jogilag kifogástalannak kell lennie, és a konfliktus alapvető okait kell kezelnie.
A Kreml elítélte a francia és brit kezdeményezéseket is, amelyek szerint tűzszünet esetén békefenntartó csapatokat és harci repülőgépeket küldenének Ukrajnába.
