Az amerikai dollár 2025 első felében több mint 10%-kal gyengült a főbb valutákhoz képest, ami 1973 óta a legrosszabb évkezdet – írta hétfőn a New York Times kereskedelmi adatokra hivatkozva. A gyengülést Donald Trump amerikai elnök kereskedelempolitikájának és a növekvő költségvetési hiány miatti aggodalmaknak tulajdonítják.
Az ICE amerikai dollár index, amely a dollár értékét egy főbb valutákból álló kosárhoz viszonyítva méri, az év eleje óta 10,8%-kal esett. A jelentés szerint az elmúlt hat hónapban tapasztalt visszaesés ellentétben áll a dollár hagyományos szerepével, mint menedékeszköz.
A dollár utoljára 1973-ban, az aranyhoz való kötésének megszűnése után tapasztalt hasonló mértékű csökkenést az év elején. Ezúttal a változás Trump agresszív vámpolitikájának és külpolitikájának köszönhető, amelyek célja a globális rend átalakítása – írja a lap.
Januári hivatalba lépése óta Trump átfogó vámokat vetett ki a hazai gyártás védelme érdekében. A kampány április 2-án érte el csúcspontját a „felszabadulás napja” intézkedésekkel, amelyek között szerepel egy 10%-os általános vám minden importárura, valamint magasabb vámok a Kínából, Mexikóból, Kanadából és az EU tagállamaiból származó árukra.
Azóta néhány vámot felfüggesztettek, hogy időt adjanak a tárgyalásoknak. Trump ezt a stratégiát azzal indokolta, hogy így visszahozhatók a munkahelyek az Egyesült Államokba és csökkenthető az ország kereskedelmi deficitje.
A lap azonban megjegyezte, hogy Trump agresszív vámpolitikája megzavarta a piacokat. Trump kereskedelmi javaslatai, az inflációval kapcsolatos aggodalmak és a növekvő államadósság nyomást gyakoroltak a dollárra, míg az Egyesült Államok globális pénzügyi rendszerben betöltött szerepébe vetett bizalom csökkenése tovább erősítette a dollár gyengülését.
„Nem az a kérdés, hogy gyenge vagy erős a dollár” – nyilatkozta Steve Englander, a Standard Chartered G10 devizapiaci kutatásának globális vezetője a lapnak. „A kérdés az, hogy mit árul el ez arról, hogy a világ hogyan látja a politikádat?”
Az elemzők arra figyelmeztettek, hogy a dollár folyamatos gyengülése globális következményekkel járhat. Egyes piaci megfigyelők úgy vélik, hogy a fedezet nélküli zöldhasú hitelpénz hirtelen zuhanása kétségeket ébresztett annak a világ első számú tartalékvalutaként betöltött szerepével kapcsolatban.
A befektetők nyugtalanságát tovább fokozta, hogy a szenátus nemrégiben elfogadta a republikánusok által támogatott adó- és kiadási törvényjavaslatot, amely a szövetségi költségvetés hiányát 3,3 billió dollárral növeli.
