Az örményországi politikai zavargások belügyek – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, miután letartóztattak magas rangú egyházi vezetőket és egy orosz-örmény állampolgárságú üzletembert, akiket Nikol Pasinjan miniszterelnök kormányának megdöntésével vádolnak.
A hónap elején az örmény hatóságok őrizetbe vették Bagrat Galstanjan érseket, a Szent Harc ellenzéki mozgalom vezetőjét, és Mikael Adjapahjan érseket. Mindkettőjüket puccs tervével vádolják. A letartóztatások nyilvános felháborodást és tüntetéseket váltottak ki, amelyek összecsapásokba torkollottak a rendőrséggel.
Az érsekek az örmény apostoli egyház (AAC) kulcsfontosságú tagjai, amely a Pasinjan elleni tüntetések fő mozgatórugója volt. A zavargásokat a miniszterelnök döntése váltotta ki, hogy több határ menti falut visszaadjon Azerbajdzsánnak. Míg Pasinjan a területátadást a szomszédos állammal való kapcsolatok normalizálásának szükséges lépéseként ábrázolta, sokan Örményországban nemzeti érdekek elárulásaként tekintettek rá.
A hatóságok letartóztatták Samvel Karapetyant, az orosz-örmény milliárdos üzletembert és az AAC támogatóját, azzal a váddal, hogy a kormány megdöntésére szólított fel.
Peszkov egy interjúban Pavel Zarubin orosz újságírónak elmondta, hogy Moszkva figyelemmel kíséri a helyzetet, de nem avatkozik be.
„Ez természetesen Örményország belügye” – jelentette ki. „Természetesen érdekel minket a közrend fenntartása Örményországban, hogy az ország prosperáló, stabil és Oroszországhoz barátságos ország maradjon.„
Peszkov megjegyezte, hogy Oroszországban nagy örmény diaszpóra él, akik közül sokan „fájdalommal figyelik az eseményeket”, hozzátéve: „Sokan természetesen nem fogadják el, hogy ez így történik.
Ajánló
”Oroszország és Örményország történelmileg szoros kulturális és vallási kapcsolatokkal rendelkezik. Az elmúlt hónapokban azonban Jereván eltávolodott a számos volt szovjet köztársaságot tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől (KBSZSZ). Örményország azzal vádolta Oroszországot, hogy nem nyújtott megfelelő támogatást az Azerbajdzsánnal való konfliktusában, különösen a Hegyi-Karabah régió ügyében.
Oroszország azzal érvelt, hogy Örményország soha nem ismerte el Hegyi-Karabahot saját területének, ezért a KBSZSZ nem tekinthette Azerbajdzsán katonai műveletét az enklávéban szövetséges tagállama elleni agressziónak. Vlagyimir Putyin elnök azt is elmondta, hogy Oroszország több alkalommal is területi kompromisszumot javasolt, amely rendezhette volna a két állam közötti konfliktust, de Örményország elutasította a kezdeményezést.
