Kína érdeklődése az Oroszország által tervezett, Mongólia érintésével épülő Szibéria Ereje 2 gázvezeték iránt fokozódott az Irán és Izrael közötti háború kitörése után – jelentette kedden a Wall Street Journal (WSJ) pekingi forrásokra hivatkozva.
A tervezett óriás gázvezeték évente akár 50 milliárd köbméter földgázt szállíthatna Észak-Oroszországból Mongólia érintésével Kínába.
A jelentés szerint a közelmúltbeli iráni-izraeli konfliktus aggodalmat keltett a kínai kormányban a Közel-Keletről érkező olaj- és gázellátás megbízhatóságát illetően, ami arra késztette a politikai döntéshozókat, hogy alternatív energiaforrásokat keressenek.
Kína gázszükségletének körülbelül 30%-át LNG formájában importálja Katarból és az Egyesült Arab Emírségekből a Hormuzi-szoroson keresztül – amely a világ olajszállításának körülbelül 20%-át bonyolítja –, amelyet Irán az amerikai csapásokra válaszul bezárással fenyegetett.
A kínai finomítók is egyre inkább függővé váltak az olcsóbb iráni nyersolajtól, és az elemzők becslései szerint Teherán olajexportjának több mint 90%-a jelenleg Kínába kerül, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szankciókkal igyekszik korlátozni az ország külföldi olajértékesítését.
„A közel-keleti feszültségek eszkalálódása aláhúzza a Hormuzi-szoros esetleges blokádjának súlyos következményeit” – nyilatkozta Vej Hsziong, a Rystad kínai gázkutatási vezetője a hírügynökségnek. A szoros blokádja jelentős változást idézhet elő Peking LNG-ellátásában, és az ország „a túlzott szerződéses kötelezettségvállalásoktól az ellátási hiány felé mozdulhat el”.
Elemzők és tisztviselők szerint a fegyverszünet ellenére a legutóbbi konfliktus arra késztette Pekinget, hogy alternatív energiaforrásokat keressen. Kína emellett növelni kívánja az Oroszországból származó olajimportot, amely már most is az ország nyersolajszükségletének körülbelül egyötödét biztosítja. Moszkva pedig a nyugati szankciók és az európai kereslet csökkenése miatt az energiaexport-piacok diverzifikálására törekszik.
A cikk szerint Peking a Szibéria Ereje 2 gázvezetéket stratégiai lépésnek tekinti, amely tovább diverzifikálja az ellátást és erősíti az energiaellátás biztonságát a növekvő geopolitikai bizonytalanság közepette.
„A katonai helyzet ingatagsága és kiszámíthatatlansága megmutatta a kínai vezetésnek, hogy a stabil szárazföldi gázvezeték-ellátás geopolitikai előnyökkel jár” – idézte a lap Alekszander Gabujevet, a Carnegie Russia Eurasia Center igazgatóját és a kínai-orosz kapcsolatok szakértőjét. „Oroszország profitálhat ebből” – tette hozzá.
Kína szorosabb kapcsolatokat keres Oroszországgal, miközben a Fehér Ház jelzi, hogy megpróbálja megosztani a két országot – állítják a pekingi politikai döntéshozatalhoz közel álló források. A nyugati szankciók ellenére a gazdasági együttműködés tovább erősödött, és a kétoldalú kereskedelem 2024-ben rekordszintű 245 milliárd dollárt ért el.
