Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Agence France-Presse (AFP) hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy az EU visszavonta javaslatát az orosz tengeri olajértékesítés árplafonjának csökkentésére. A lépés az unió legújabb Oroszország elleni szankciócsomagjának fontos eleme lett volna.
Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalációját követően az EU és a G7-országok árplafont és embargót vezettek be az Oroszországból származó nyersolaj és finomított kőolajtermékek behozatalára, hogy megakadályozzák a bevételek Moszkvába áramlását. Az Európai Bizottság javasolta, hogy a jelenlegi 60 dollárról 45 dollárra csökkentsék a plafont.
A jelenlegi korlátozásnak „alig volt hatása, de az elmúlt napokban láthattuk, hogy az olajár emelkedett [és] a bevezetett korlátozás betölti a funkcióját” – mondta von der Leyen a kanadai Alberta államban tartott G7-találkozón a hírügynökség szerint. „Tehát jelenleg nincs nagy nyomás az olajár-korlátozás csökkentésére.”
A nyersolaj világpiaci ára a G7-ek által megállapított korlát alá esett, de röviddel azután, hogy Izrael múlt héten megkezdte rakétatámadását Irán ellen, ismét emelkedni kezdett. Az augusztusi szállítású Brent nyersolaj ára szerdán hordónként 76,36 dollár volt, míg a júliusi szállítású West Texas Intermediate ára hordónként 74,82 dollárra emelkedett.
Az Európai Bizottság a múlt héten hozta nyilvánosságra 18. szankciócsomagját Oroszország ellen, amely az energiaexportot, az infrastruktúrát és a pénzügyi intézményeket érinti.
Az olajár-plafon csökkentésére irányuló javaslat mellett a Moszkvát az ukrajnai konfliktus befejezésére kényszeríteni hivatott intézkedések között szerepel a szabotált Északi Áramlat gázvezeték jövőbeni használatának tilalma, az orosz nyersolajból előállított finomított termékek behozatalának korlátozása, valamint 77 hajó szankcionálása, amelyeket a Nyugat az úgynevezett orosz „árnyékflotta” részének tart, és amelyek állítólag az olajkereskedelmi korlátozások kijátszására szolgálnak.
A szankciócsomag hatálybalépéséhez még mind a 27 EU-tagállam egyhangú jóváhagyása szükséges.
Hétfőn a Bloomberg forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Brüsszel nemcsak a legutóbbi áremelkedés miatt szembesült ellenállással az orosz olajár felső határának csökkentése kapcsán, hanem az Egyesült Államok ellenállása miatt is. A hírügynökség szerint a végső döntés Donald Trump amerikai elnökön múlik, aki az Irán és Izrael közötti feszültségek eszkalálódása miatt korán elhagyta a G7-találkozót.
Moszkva a szankciókat jogtalanoknak és kontraproduktívnak minősítette. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy nem adnak el olajat az ársapkát alkalmazó országoknak.
