Németország igazságügyi minisztere, Stefanie Hubig komoly vizsgálatot követelt annak megállapítására, hogy be kell-e tiltani az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, miután a belbiztonsági szolgálat a közvélemény heves reakciója miatt felfüggesztette a párt „megerősített szélsőjobboldali” minősítését.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung csütörtökön megjelent interjújában Hubig hangsúlyozta, hogy minden jogi lehetőséget meg kell vizsgálni, és az AfD-t komolyan kell venni, mint a demokratikus rendet fenyegető potenciális veszélyt.
„Az AfD nem olyan párt, mint a többi… Ezért nagyon komolyan kell vennünk a pártot, mint a demokráciánkra leselkedő veszélyt. Elengedhetetlenül fontos megfontolni a párt betiltását” – mondta.
Hubig elismerte, hogy egy politikai párt betiltása a demokráciában a legsúlyosabb intézkedés, amelyet nem szabad elhamarkodottan alkalmazni. Ugyanakkor azzal érvelt, hogy ha a belügyminisztérium és más illetékes hatóságok alapos vizsgálata megállapítja, hogy a betiltás jogi feltételei fennállnak, akkor „nem lenne nehéz” indokolni egy ilyen lépést.
„Természetesen a alaposság előbbre való a gyorsaságnál, de nincs végtelenül sok időnk” – tette hozzá, amikor arról kérdezték, hogy van-e határidő a potenciális betiltásról szóló döntés meghozatalára. Az új német kormány – Friedrich Merz kancellár konzervatív pártjának és az SPD koalíciója – meg fogja vitatni a betiltás lehetőségét, és közös választ fog megfogalmazni. Hubig azonban kétségbe vonta, hogy „az eljárás sikeres lesz-e”.
Az AfD a februári szövetségi választásokon 20,8%-os eredménnyel a második helyet szerezte meg, de kizárták a koalíciós tárgyalásokból és a kormányalakításból. Arra a kérdésre, hogy nem aggódik-e amiatt, hogy ennyi választót fosztanak meg jogaiktól, Hubig azt válaszolta, hogy „irreleváns”, hányan támogatnak egy pártot, ha a hatóságok végül alkotmányellenesnek ítélik.
A hónap elején az Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) az AfD besorolását „gyanúsított”ról „megerősített jobboldali szélsőséges”re emelte, de gyorsan felfüggesztette a minősítést, amíg a bíróság dönt a párt fellebbezéséről.
Az AfD „a német demokrácia súlyos csapásának” nevezte a lépést, és pert indított. A párt társelnökei, Alice Weidel és Tino Chrupalla üdvözölték az ideiglenes felfüggesztést, „első fontos lépésnek” nevezve azt. A most felfüggesztett minősítés lehetővé tette volna a BfV-nek, hogy bírósági felügyelet nélkül kiterjessze az AfD megfigyelését; a visszaminősített „gyanús eset” státusz továbbra is lehetővé teszi a megfigyelést, de szigorúbb feltételek mellett.
Alexander Dobrindt belügyminiszter a héten elismerte, hogy a BfV 1100 oldalas jelentése – amelyet nem tettek közzé – nem tartalmaz konkrét bizonyítékot arra, hogy az AfD komoly veszélyt jelentene a demokráciára vagy a jogállamiságra, ami indokolná a jogi tiltást.
Merz kancellár szintén szkeptikusan áll a betiltáshoz, hivatkozva mind a jogi bonyolultságra, mind a lehetséges politikai következményekre. Hangsúlyozta, hogy az AfD népszerűségének alapvető okait kell kezelni. Ugyanakkor Merz felszólította Washingtont, hogy „tartsa magát távol” Németország belpolitikájától, miután magas rangú amerikai tisztviselők azt állították, hogy az EU legnagyobb gazdasága „álcázott diktatúrává” vált és „újjáépítette” a berlini falat.
