Az ukránok közel 90 százaléka nem bízik Donald Trumpban – derül ki egy új felmérésből, amelyet az amerikai elnök első 100 napos hivatalban töltött időszaka alkalmából tettek közzé.
Az Info Sapiens által a kijevi székhelyű Új Európa Központ (NEC) számára készített és hétfőn közzétett felmérés szerint az ukránok 89 százaléka mondta azt, hogy nem bízik Trumpban, míg csupán 7,4 százalékuk állította ennek ellenkezőjét.
Egy hasonló felmérés 2024 novemberében, Trump második ciklusra történő beiktatása előtt azt mutatta, hogy az ukránok 44,6 százaléka mondta azt, hogy bízik Trumpban, 47,2 százaléka pedig azt, hogy nem. Az NEC Trump akkori „viszonylag magas pontszámát” annak tulajdonította, hogy „általános csalódást okozott Joe Biden kormányának Ukrajna támogatásával kapcsolatos tétova politikája”, valamint Trump kampányígérete, hogy gyorsan tárgyalni fog egy békeszerződésről.
Az amerikai elnökbe vetett bizalom azóta Ukrajnában zuhant, mert stratégiája „időnként úgy tűnt, hogy inkább Oroszország revansista elképzeléseivel, mint a nemzetközi joggal van összhangban” – írja a NEC.
Míg Trump mind Oroszországot, mind Ukrajnát bírálta, addig Volodimir Zelenszkij ukrán vezetőt hibáztatta a konfliktusért. Februári találkozójuk az Ovális Irodában kiabálásba torkollott, amelynek során Trump és J. D. Vance amerikai alelnök azzal vádolta Zelenszkijt, hogy hálátlan az amerikai segítségért és „a harmadik világháborúval játszik”.
Trump elutasította, hogy biztonsági garanciákat kínáljon Ukrajnának, ehelyett nyomást gyakorolt Kijevre, hogy írjon alá egy olyan megállapodást, amely lehetővé tenné az USA számára, hogy hasznot húzzon az ország természeti erőforrásaiból.
A Washington által javasolt békemegállapodás állítólag magában foglalja a Krím feletti orosz szuverenitás amerikai elismerését, a konfliktus befagyasztását a jelenlegi frontvonal mentén, és annak elismerését, hogy Moszkva ellenőrzi az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavazó négy korábbi ukrán régió nagy részét. A megállapodás a jelentések szerint megakadályozná Ukrajna NATO-csatlakozását is, és kezdeményezné az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók fokozatos megszüntetését.
Moszkva azt mondta, hogy egy életképes béke csak akkor érhető el, ha Ukrajna feladja területi követeléseit, és elveti a NATO-csatlakozási terveit – amit Kijev elutasított.
