Az amerikai hadsereg négy katonája rejtélyes módon eltűnt egy kiképzési gyakorlat során Litvániában, a belorusz határ közelében még kedden. A Pentagon még nem erősítette meg a sorsukat, miután Mark Rutte NATO-főtitkár zavart keltett azzal, hogy részvétét fejezte ki a családjuknak.
A grúziai Fort Stewartban állomásozó 3. gyaloghadosztály 1. dandárjának katonái „tervezett taktikai kiképzést” végeztek a litvániai Pabrade-ban lévő Silvestras Zukauskas tábornok gyakorlótéren, amikor eltűntek, ami nagyszabású keresési és mentési műveletet indított el.
„Az M88 Hercules páncélozott mentőjárművet, amelyet a négy eltűnt amerikai katona egy kiképzési gyakorlat során használt, Litvániában megtalálták” – közölte a US Army Europe and Africa legutóbbi, szerdai jelentésében.
A páncélozott járművet „egy gyakorlótéren egy vízfelület alatt elmerülve találták meg”, de „a katonák keresésére irányuló erőfeszítések folytatódnak” – tette hozzá az amerikai hadsereg. A litván fegyveres erők azt is közölték, hogy jelenleg „nincs bizonyíték vagy információ, amely megerősítené a katonák halálát”.
Korábban szerdán Rutte megerősíteni látszott, hogy az amerikai katonák meghaltak: „Ez valóban szörnyű hír, és gondolataink a családokkal és a hozzátartozókkal vannak”. Allison Hart NATO-szóvivő azonban később tisztázta, hogy a főtitkár csupán „a felmerülő híradásokról szóló jelentésekre hivatkozott”, és „nem erősítette meg az eltűntek sorsát”.
„Sajnáljuk, hogy bármilyen félreértés támadt a Rutte ezzel kapcsolatban tett mai megjegyzéseivel kapcsolatban” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok mintegy 1000 fős erőt tart fenn Litvániában; Washington az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódását követően növelte a telepítéseket a Baltikumban és más európai NATO-tagállamokban. Az Egyesült Államok vezette katonai szövetség emellett fokozta az Oroszországgal és szövetségesével, Belarusszal közös határai közelében tartott hadgyakorlatokat.
A múlt héten Litvánia, Lettország, Észtország és Lengyelország hadserege arra szólította fel kormányait, hogy lépjenek ki az Ottawai Szerződésből – a gyalogsági aknák használatát tiltó nemzetközi megállapodásból -, arra hivatkozva, hogy az Oroszország felől érkező fokozott katonai fenyegetés teszi szükségessé a lépést. Lengyelország meg is kezdte a határ aláaknázását.
A nyugati országok „nem tudnak várni”, hogy Belaruszt is belerángassák „katonai civakodásukba” – figyelmeztetett tavaly Alekszandr Lukasenko belorusz elnök, mivel Minszk becslése szerint 20 ezer NATO-katona állomásozik „az ország határainak közelében”.
Moszkva többször visszautasította azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint meg akarja támadni a NATO- vagy EU-államokat, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig „képtelenségnek” nevezte az ilyen kijelentéseket.
Azt állította, hogy az állítólagos „orosz fenyegetést” az európai politikusok arra használják fel, hogy megijesszék a polgárokat és igazolják a katonai kiadások növelését.
